Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)
1938 / 1. szám - Gazdaváltók - mobilizációs váltók
21 az oly jóhiszemű harmadik személyek javára szóló szabályok, akik nem jogosult személytől visszterhes ügylettel szereznek jogot", nem az összhitelező.k védelmét látszik célozni, hanem ellenkezőleg a jóhiszeműen jogot szerző harmadik személyét. Eszerint pusztán az az általános magánjogi jogszabály marad megtámadási alapul, amely a hitelezők kárára dolosusan eszközölt jogszerzések megtámadására áll. Holott a csődeljárásban a helyzet egészen más, mert a törvényileg szabályozott megtámadási jog sokkal szélesebb és sokkal pontosabban körvonalazott megtámadási lehetőségeket nyújt. Ezért Nizsalovszky fejtegetéseinek mi sokkal messzebbmenő consequentiáját vonjuk le, mintahogy ezt a szerző teszi. Éspedig azt, hogy a csődönkívüli megtámadási jognak már sokszor vitatott kérdése rendkívül aktuális. De ez a megállapításunk is beletorkolilk abba a még messzebbmenő kívánságba, hogy a fizetésképtelenségi jog mielőbb egységes szabályozást nyerjen, mert ép az adós csőd vagy lkényszeregyesség előtti jogügyleteinek és jogcselekményeinek hatályos, vagy hatálytalan voltát lenne indokolt azonos előfeltételektől függővé tenni, amely kérdés egész egyformán érinti a hitelezőket, akár csődről, akár kényszeregyességi eljárásról legyen szó. X Gazdaváltók — mobilizációs váltók. Jegyzetek. A gazdatartozások fizetésének tárgyában keletkezett jogszabályok a váltójogon több érzékeny sebet ejtettek. Ezek a sebek olyanok, amelyek az idők folyamán előreláthatóan behegednek, azonban alkalmasak arra, hogy adott esetben a váltójog szerkezetét alaposan próbára tegyék. Az alábbiakban nem foglalkozom azokkal a szabályokkal, melyek a gazdiatartozások rendezésének lényegét teszik, így tehát a kamatleszállításokkal a részletfizetés tűrésével, kötelező prolongációval, a fizetés helyett egyéb módon való rendezéssel stb., noha ezek a rendelkezések is szöges ellentétben állanak mindazzal, ami a váltó lényegét teszi; csupán néhány olyan mozzanatra kívánok rámutatni, melyek nem magánjogi, hanem tisztán váltójogi jellegüknél fogva a váltónak mint intézménynek alapelveit homályosítják el. A váltó jogcim nélküli papir. Az 1950/1935., 1930/1936. és 1910 1937. M. E. számú rendeletek, melyek az évenkénti mezőgazdasági munkálatok elvégzéséhez szükséges hitel előmozdítása tárgyában keletkeztek, azt rendelik, hogy a gazdarendeletben szabályozott halasztást nem lehet megadni, ha a végrehajtató