Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 7. szám - Beruházási hozzájárulás és adóamnestia

369 XX. t.-c. 7. §-a alapján a fővadak által okozott károkért akkor is felel, ha vadászterülete a fővad tenyésztésére alkalmas, a fővad ott állandóbban nagyobb számban tartózkodik és ezt a birtokos vagy haszonbérlő az ennek megakadályozására alkalmas intézkedések elmulasztásával előmozdítja. Az indokolás szerint akkor, ha a birtokos vagy haszonbérlő a vadászathoz fűződő gazdasági vagy egyéb érdekeinek szolgálatában az általános vadvédelmi rendelkezéseket túlmenő kimélettel mozdítja elő a fővad (szarvas, dámvad) tartózkodásának az állandósulását, ezzel éppen úgy biztosítja magának a fővadnak előfordulásával járó gazdasági vagy egyéb előnyöket, mint az a birtokos, vagy haszonbérlő, aki tevőlegesen jár el (elkerítés, etetés, sózók felállítása, vérfelfrissítés stb.) és aki ezekkel a cselekményeivel már a törvény kifejezett rendelkezése szerint is magára veszi a kártérítési felelősség kockázatát. A döntvény azonban a fővadak okozta károkért való felelősséget nem lépteti elő objektív felelősséggé és egymagában az, hogy a terület terjedelménél vagy természeti adottságánál fogva a fővad tenyésztésére alkalmas és a fővad ott nagyobb számban fordul elő, még nem kártérítési alap. mert a fővad nagyobb számban való előfordulása esetleges és átmeneti is lehet. A törvény által előírt joglépések igénybevételéért kártérítési felelősség csak akkor áll fenn, ha az igénybevett joglépés annyira alapnélküli volt, hogy az alapnélküliség nyilvánvalóságánál fogva a kérelmezőt eljárásában rosszhiszeműség vagy feltűnő gondatlanság terheli (P. IV. 1660/1938.). Az a bányavállalat, amely a kisbirtokos földtulajdona alatti szenet jogtalanul kibányássza, kártérítésként annak az értéknek a megfizetésére köteles, amely egyfelől a kibányászott kőszén termelési költsége, másfelől a bánya szájánál a kibányászáskor elérhetett eladási ár között van és az ingatlantulajdonos nem köteles megelégedni azzal az összeggel, amely az illető vidéken fizetett örökáraknak vagy kikötött terragiumoknak megfelel. Ez ugyanis azt jelentené, hogy az ilyen kicsiny ingatlanok tulajdonosát a tulajdonjogából folyóan illető haszon egy részét az tartaná meg. akinek a bányaadományozás elnyeréséhez és a bánya létesítéséhez szükséges tőke akár a magáéból, akár a neki nyújtott hitel útján rendelkezésére állván, ezt a hasznot tőle elvonni módjában 'volt fP. V. 5897/1937.) * * Az a körülmény, hogy a városi üzem alkalmazottainak fizetéséből 3%-ot a nyugdíjalapra levontak és a nyugdíjalap részére nyitott külön számla a városi elektromos üzem jóváhagyott számadásaiban szerepel, még nem jelent egyebet, mint azt, hogy az alperes a nyugdíj rendszeresítésének egy későbbi időpontban való bevezetése végett megfelelő alap gyűjtését kezdeményezte. Nem jelenti azonban ez a körülmény a nyugdíjfizetési kötelezettség elvállalását, mert amennyiben az alperesi várost a törvény nem kötelezte arra, hogy alkalmazottai részére nyugdíjalapot létesítsen, úgy a tervezett nyugdíjintézmény létesítésétől el is