Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 7. szám - Beruházási hozzájárulás és adóamnestia

365 Az, hogy a férj a feleségének az albérlővel való házasságtörését inszcenálta és a feleségét tanúk jelenlétében rajta érte, még nem jelenti azt, hogy a férj a házasságtörésbe beleegyezett, mivel a vétkes cselekmény elkövetése kizárólag a feleség akaratelhatározásától függött. Az ily megkísértés azonban magában véve még nem jelenti, hogy a férj a vétkes cselekmény elkövetését maga is akarta (P. III. 175/1938.). Lehetett volna esetleg akként is indokolni, hogy az ily cselekménybe való beleegyezés a házastársak közötti előzetes konszenzust tételezi fel, nem pedig a férj és az állítólagos csábító közötti egyetértést. A feleség abban a hitben él, hogy férjének egyik ismerőse, aki őt idegen férfi részére kísérelte meg szeretkezés végett megnyerni, ezt a férj felbújtására tette, holott a férjnek ebben része nem volt. Ha azonban a férj feleségének erről a téves nézetéről tud, úgy köteles a feleséget ennek ellenkezőjéről meggyőzni, mivel ellenesetben a feleség a férj békítő közeledését joggal utasíthatja vissza (P. III. 5827/1937.). Ez az ítélet talán túlmessze megy. A feleségnek sem áll jogában, hogy férjéről minden rosszat elhigyjen anélkül, hogy annak alaposságáról meggyőződött volna és a férjet mindennemű alappal biró vagy nem biró híreszteléssel szemben ellenbizonyításra kötelezze. Több ítélet fogalkozik a házassági perekben felmerülő bizonyítékok mérlegelésével. Elv: a kétségtelen bizonyosságot nem involváló látszatok óvatos mérlegelése. Az, hogy a feleség férfiak látogatását fogadja, bontóokul csak abban az esetben szolgálhat, ha oly mellékkörülmények is bizonyítást nyernek, amelyek mellett ezek a látogatások a házastársi hűség szempontjából gyanutkeltőkként jelentkeznének (P. ÖL 175/1938.). Az, hogy idegen férfi a feleséget, aki a férfi édesanyjával szomszédos házban lakik, este hivatalos látogatás címén meglátogatja, még akkor sem gyanút keltő, ha a férfi a bemenetelkor az ablakon kopogott és távozása alkalmával a sötétes utcán óvatosan körülnézett (P. III. 5978/1937.). A házasfelek egyikének a tanúk előtti panaszkodása is súllyal bírhat a ténymegállapításnál, ha a panaszok valóságára tárgyi adat is van perben (P. III. 5813/1932.). * A házastársak által a házassági életközösség fennállása alatt vett ingatlan abban az esetben is közszerzemény, ha annak vételárát egészben vagy részben az egyik házastárs fizeti ki a saját különvagyonából és ilyenkor ez a házastárs csak azt követelheti, hogy a házasság megszűnésekor a közszerzeménynek tekintendő ingatlannak a másik házastársat illető részéből az ő befektetett különvagyonának a fele neki kiadassék. Ha a házasság fennállása alatt vett ingatlan tulajdonjogát a házastársak egyenlő arányban kebeleztették be a saját nevükre, ez csak azt jelenti, hogy a közszerzeményi megosztást az ingatlanon a házasság alatt végrehajtották, ez azonban még nem szünteti meg a vételárat a különvagyonából fizető házastárs megtérítési igényét, inert a fizető házastárs csak akkor nem élhet ily igénnyel, ha a