Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 7. szám - Beruházási hozzájárulás és adóamnestia

333 lárbetétek hivatalosan 3.40-es árfolyamon számoltattak el. A Kúria jelenlegi gyakorlata folytán azonban bizonyára indokolt tartalékképzés a netaláni többlet fedezésére. A T. ismer is több esetet, melyekben a beruházási hozzájárulási alapot nem növeli a megtörtént jövedelem vagy vagyontárgy elvonás. így például, ha az eltitkolt vagyontárgy a T. 6. §-a szerint mentesített értékpapír s kisebb összegű, hogysem megváltoztatná a beruházási hozzájárulási kulcsot, vagy az adózó vagyona meghaladja az 1 milliót s mentesített értékpapír lett eltitkolva. Nem növeli a társulatoknál sem akkor, ha a vállalat 1935—36—37. évi jövedelmében nem jutott kifejezésre, mert ezen évek előtt nem kamatozó passzív számlára lett írva, vagy oly kis összeg, hogy a beruházási hozzájárulás mértékét nem befolyásolja. Téves az érvelésnek az a része is, mely a 80%-on aluli beruházási hozzájárulási alapot egybeveti a 80%-on felüli beruházási hozzájárulás alapjával. Az a vállalat, melynek beruházási hozzájárulási alapja eléri vagy meghaladja a 80%-ot, az eltitkolt jövedelem után tényleg köteles megfizetni a 83.3 % -ot. Ezzel szemben a mi okoskodásunk szerint ez a fizetési kötelezettség nem terhelhetné azt, akinek beruházási hozzájárulási alapja 80%-on alul marad. Az a vállalat, amely jobb, nem fizet többet, mint azt az összeget, amely teherbíró képessége alapulvételével terhelheti. Ellenben, amely vállalat a törvényes minimumot, a 80, illetőleg 70% alapulvételével kiszámított beruházási hozzájárulást fizeti, többet fizet, mint amennyi a teherbíró képessége. A minimum megállapítása azt a vállalatot, amely pedig gyengébb, nagyobb teherrel sújtja, mint a másikat, amelynek jobban megy sora. Az eltitkolt jövedelem után fizetett 83.3% tehát lényegesen nagyobb terhet jelent arra a vállalatra nézve, melyre a minimális tételek nyernek alkalmazást. A T. 8. §. (4) rendelkezéseinek az a helyes értelmezése, hogy a T. 3. §. (1) 3. pontja alá eső vállalatok közül azok, melyeknél a beruházási hozzájárulás alapja minimális alapon 70 vagy 80 % -bún nyert megállapítást s amely vállalatoknál az utolsó 3 évben adó alól elvont nyereségek számbavétele mellett kiszámított beruházási hozzájárulás a minimális alapokkal szemben többletet nem eredményez, részesülnek a közkegyelemben, ha a közkegyelemben való részesítés iránti kérelmet előterjesztik s különbözet címén mitsem fizetnek. Legyen szabad megemlítenünk, hogy kísérlet tétetett a két ellentétes felfogást egy kompromisszumos megoldással összeegyeztetni oly módon, hogy a jelzett vállalatoknál az eltitkolt jövedelem egyrészt a saját tőkéhez adatnék hozzá, másrészt a hoza-