Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 7. szám - Beruházási hozzájárulás és adóamnestia

351 A jogunk szerint tehát annak, aki terhelt ingatlanon szerez építményi jogot (és hasonlóképen annak, aki a jogát a telekkönyvbe be nem jegyezteti) számot kell vetnie azzal, hogy az építkezéssel a hitelezők fedezetét növeli, de viszont a Jt. 49. §-ának 2. bekezdésében szabályozott jus offerendi útján a jogát — telekkönyvi bejegyzettség hiányában is — megmentheti. Dr. Nizsalovszky Endre. Beruházási hozzájárulás és adóamnestía. A beruházási hozzájárulásról szóló törvény 8. §. (4) bekezdése szabályozza a T. 3. §. (1) bekezdésének 3. pontjában említett vállalatok adóamnesztiáját. Ezen vállalatok a T. kifejezett rendelkezése szerint akkor részesednek adóamnesztiában, ha megfizetik azt a többletet, amely a jelen törvény alapján fizetendő beruházási hozzájárulás és az 1935—36—37. évi üzleteredményekből adó alól elvont nyereségek figyelembevétele mellett kiszámított beruházási hozzájárulás összege között mutatkozik. A törvénynek ezen világos rendelkezése szerint abban az esetben, ha a vállálat saját tőkéjének 70, illetve 80%-án alul megállapított alap után fizeti a beruházási hozzájárulást, fizetési kötelezettség az eltitkolt tételek után csa kokkor áll e/ő, ha az azok számbavétele mellett kiszámított beruházási hozzájárulás a minimális alapon kiszámítottál szemben többletet eredményez. Ha többletet nem eredményez, a beruházási hozzájárulás összeg*1 sem emelkedik. Például: ha a vállalat saját tőkéje 40 millió s a vállalat 3 évi nyeresége 1.5 millió, az eltitkolt nyereség pedig ugyan e 3 év alatt 0.9 millió, úgy a számításunk szerint következőleg alakul a fizetendő beruházási hozzájárulás összege: saját tőke . 40 millió a 'hozadéki érték 1.5+0.9=2.4 : 3=0.8X25= 20 „ összesen 60 millió, mely összegnek fele. vagyis 30 millió képezi a beruházási hozzájárulás alapját. De miután a saját tőke 80%-a 32 millió, tehát több. e 32 millió után kell a 20 ^-os beruházási hozzájárulást, vagyis 6.4 milliót megfizetni. Ebben az összegben az eltitkolt nyereség címén fizetett összeg nincs, azonban a kincstár bőséges fenntartásával foganatosított árverésen is kielégítést kaphatna. — Az osztrák jogban az a lehetőség van elismerve, hogy az építményi jogosult az építmény tulajdonát a jog: megszűnése esetére mag'ának fenntartsa. Ebben az esetben a jog- megszűntével az építmény ing-ó dologgá válik és azt a tulajdonos kívánság'ára el kell távolítani. (Ehrenzweig: Syst. I. 2. k. -115. 1.)