Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 6. szám - A házasságkötés előtti kötelező orvosi vizsgálat kérdéséhez

a házasságot, ha a házasuló felek egyéb feltételeken felül ezt a. bizonyítványt is bemutatják. Természetesen gondoskodni kell alkotmánybiztosítékként arról is. hogy ha az orvos a bizonyítvány kiállítását megtagadná és azt a fél magára nézve sérelmesnek találná, panasszal fordulhasson a kir. törvényszékhez, aki a panasz felett perenkivüli eljárásban orvosszakértök meghallgatása után határozna. Bizonyos, hogy még ilyen szabályozás mellett is elő fog fordulni, hogy olyan egyén köt házasságot, akit attól el kellett volna tiltani, mert hiszen éppen a legsúlyosabb baj, az elmebetegségek különböző esetei gyakran csak hosszabb megfigyelés után állapíthatók meg s egy rövid vizsgálat alatt esetleg nem észlelhetők. Ezekre az esetekre ezentúl sem marad más orvoslás, mint a házasság érvénytelenítése, mert a házasságkötés előtti kötelező orvosi vizsgálat által megállapított tények ellenkezője mindég bizonyítható. Mégis ezeknek az intézkedéseknek azonnali következményeként igen meg fog csökkenni azoknak a pereknek a száma, amelyeket a jelen szabályozás mellett a házastárs egészségi állapotában, mint lényeges személyi tulajdonságában való tévedés miatt indítanak, távolabbi következménye pedig a születési feltételek megjavítása által a család és a nemzet egészségének megjavulása. ezen keresztül pedig szociálisértelmi, erkölcsi és gazdasági fejlődése lesz. Dr. Szentmiklósi István kir. ítélőtáblai tanácsjegyző. A magánvégrendeleti tanuk relatív tanuzási képessége. Az m. kir. Kúria L 1324/1938. számú folyó évi május hó 4. napján kelt, a Jogi Hirlap XII. évfolyamának 22. számában közölt ítéletének alapját a következő tényállás képezi: A klinikán betegen fekvő végrendelkezőt a végrendeleti tanúk személyesen nem ismerték. A végrendelkezéskor meghívott tanúk az örökhagyó személyazonosságáról akként győződtek meg, hogy egyrészről megtekintették a beteg ágyára erősített, úgynevezett fejlapot, melyen a beteg nevén kívül más személyi adat nem volt, másrészről meghallgatták az ápolónőt. Ez kijelentette, hogy a végrendelkező azonos az ágyban fekvő beteggel. A tanúk hallották azt is, hogy a szolgálatot teljesítő klinikai orvos a végrendelkezőt a fejlapon feltüntetett néven szólította meg. A törvényes örökösök a végrendeletet azon címen támadták meg, hogy a végrendeleti tanúk nem ismerték a végrendelkezőt, és így végrendelete érvénytelen. A Kúria azonban a keresetet elutasította és újból megállapította, hogy a végrendeleti Polgári Jog >938 6. szám. 4