Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 6. szám - Két kérdés a kártérítési jog köréből. [I. Két veszélyes üzem balesete. II. Felelősség a fővadak kártételéért.]

318 ján. Ha csak gondatlanság esetén állapítana meg felelősséget, úgy ezt külön kimondani nem is kellene, mert az általános magánjogi szabály alapján is felelős lenne a birtokos vagy haszonbérlő vétkes cselekménye, illetve mulasztása alapján. A Kúria P. VII. 1611/1907. számú határozata az objektívfelelősség felé látszik hajlani, mikor kimondja, hogy a tenyésztő felelőssége azon alapszik, hogy a tenyésztéssel járó gazdasági előnyt kihasználja és azért terheli őt a felelősség, akár volt kerítés, akár nem. (Szóval akkor is felel, ha az elővigyázatossági intézkedéseket megtette.) Az újabb határozatok a tenyésztés szóra támaszkodva, e rendelkezésben csak vétkességi felelősséget látnak. A tenyésztéshez hozzákapcsolják a tervszerűség, a szándékos huzamos magatartás, a tudatos, szándékos magatartás feltételét. (J. H. IV. 1289., K. P. VI. 6545/1928.) A K. P. Vi. 2025/1928. sz. határozat szerint a fővad a területen való tartózkodásának állandósítása, tenyésztése, szaporodására irányuló ténykedés vagy mulasztás nélkül tenyésztettnek nem tekinthető. A társadalmi igazságosság azt követeli, hogy aki vadász területet tart, ahol vadak tenyésznek, amelyek a környező lakossíig munkájának eredményét, gazdasági tevékenységét zavarhat ják, nekik kárt okoznak, e kárt térítse meg arra való tekintet nélkül, hogy a vadak tenyésztése az ő tervszerű tevékenységének eredménye, vagy pedig azok ott tenyésznek és szaporodnak és ezt ő hagyja, annak előnyeit élvezi, azokra vadászik. A bírói gyakorlatban igen nagy bizonytalanságot okozna a tervszerű tenyésztés és a tényleges tenyészés megkülönböztetése és amenynyiben a bizonyítási teher a károsultat terhelné, úgy majdnem minden esetben igénye védtelen maradna, mert hogyan bizonyítson a károsult szándékos, tervszerű tenyésztésre vonatkozó körülményeket, mikor az idegen gazdaság intézkedéseibe bele nem tekinthet. Az ilyen vadászterület mindenesetre a szomszédok ültetvényei szempontjából veszélyes, különös veszéllyel jár és így a tárgyi felelősség a mai jogfelfogás szerint is indokolt. Újabban a bírói gyakorlat és a jogegységi határozatok a tárgyi felelősség megszorítása felé haladnak. Hangsúlyoznom kell. hogy a társadalmi együttműködés bonyolultsága mellett tekintettel a károsultat terhelő bizonyítási nehézségekre is, a társadalmi igazságosságnak a károsító teherbírásának határain belül a tárgyi felelősség felel meg, mely nem hagyja, hogy emberek jóléte munkájának gyümölcse, sorsa idegen érdekkörök, idegen hasznot hajtó gazdasági tevékenység véletleneinek áldozata legyen. Ifj. dr. Szigeti László.