Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)
1938 / 6. szám - Két kérdés a kártérítési jog köréből. [I. Két veszélyes üzem balesete. II. Felelősség a fővadak kártételéért.]
315 reménybeli áremelkedés nem képezheti. Sokszor a szülőkkel együtt lakó fél használatában marad az ingatlan a szülők halála után, tehát a birlaló örökrésze gyümölcsözik szemben örököstársaival, akiknek illetősége alig gyümölcsözik valamit s akik esetleg csak kötelesrésznek megfelelő értékű rész öröklésével oly vagyonhoz sem jutottak, mintha kötelesrészre szoríttattak volna, amit pénzben kaptak volna meg. Az alkalmatlan idő kivételénél méltánylandóbb lehet a tulajdonostársnak — esetleg csak időleges — helyzete ami a vagyonközösség megszüntetés akadályául volna tekintendő, hiszen ezek a személyes körülmények sokkal móltánylandóbbak lehetnek, mint az úgynevezett alkalmatlan időben a remélhető értékemelkedés. Dr. Molnár Pál. Két kérdés a kártérítési jog köréből. I. Két veszélyes üzem balesete. Dr. Büki Dénes érdekes cikket írt a Polgári Jog idei márciusi számában az 551. sz. elvi határozat és a 84. t. ü. h. viszonyáról. Fejtegetéseit sem jogdogmatikai, sem jogpolitikai szempontból nem helyeselhetem. Dr. Büki az az állítása is kiigazításra szorul, hogy e kérdéssel a joggyakorlat és a jogirodalom csak mellékesen foglal kozott. Egyes kir. ítélőtáblák gyakorlatában e kérdésben ellentétes felfogás jutott kifejezésre és e nézetüket a bíróságok részletesen indokolták. A kir. Kúria állásfoglalását, mely szerint két veszélyes üzeni találkozása esetén a 84. t. ü. h. második bekezdésének rendelkezései változatlanul alkalmazandók, több ítéletében részletesen megindokolta, így pl. a P. II. 3403/1930. sz. döntésében. A jogirodalomban e sorok írója a Polgári Jog 1931. évi 2. szániában külön e kérdéssel foglalkozott. Az 551. számú elvi határozat kimondja, hogy két veszélyes üzem balesete esetében a veszélyes üzemek egymásközti felelőssége szempontjából az általános magánjogi szabályok alkalmazandók. A határozat indokolása azon alapszik, hogy mivel a veszélyes üzemek szigorúbb, tárgyi felelőssége az üzem veszélyességének a következménye, mikor ez a veszélyesség mindkét oldalon, úgy a károsító és a károsult, illetve a kölcsönösen károsító és károsult oldalon fennforog, a viszonos veszélyesség folytán e kivételes, szigorúbb szabályok alkalmazásának nincsen helye. De ide kellett jutnia a joggyakorlatnak jogtechnikai okokból is. A veszélyes üzemeknek kártérítési felelőssége, az 1874. évi XVIII. t.-c. (vasutak felelőssége) analógiáján alapul. A törvény a bizonyítás terhét áthárítja a károsító üzemre, az üzemben tartó csak a mentesítő okok bizonyítása esetén mentesül a kártérítési felelősség alól. Ilyen mentesítő ok a károsult vétkessége. Ha már most két veszélyes üzem, pl. két automobil összeütközéséből ered a kár, úgy a tárgyi felelősség szabályainál fogva,, mivel mindkét oldalon veszélyes üzem szerepel, mindegyiknek a másik vétkességét kellene igazolnia, illetve a bizonyítási teher