Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)
1938 / 6. szám - Tulajdonközösség megszüntetése bírói árverás útján
313 dasági viszonyok fokozott javulása és egyéb szempontok figyelembevétele folytán alkalmasnak tekinteni arra, hogy a jogszabály tulajdonközösség megszüntetése tekintetében teljes egészében érvényesüljön és egyben az idevonatkozó — szétszórtan jelentkező elvek összefoglalásával és kiegészítésével meghatározandó volna, mert az újabbi — a régi szabályhoz visszatérő — gyakorlat még kialakultnak nem tekinthető, hogy mely idő tekintendő a fentiek szempontjából alkalmatlannak. Kétségtelenül alkalmatlan az oly idő és hely, amikor és ahol a lakásforgalmat rendelkezések korlátozzák, tehát lakás szerez hetése kilátástalannak tekinthető. Alkalmatlan az az idő is, amikor a pénz értéke nem állandó és az ingatlanok értéke ennek folytán erősen hullámzik. Helyesebben szólva az árverés szokott módja alkalmatlan ilyen időben, mert a tulajdonközösség sérelem nélküli megszüntetése ily időben is megoldható volna, ha a legalacsonyabb vételár melyen alul az ingatlan el nem adható, (mint a legújabban hozott határozatban) a bíróság által az ítéletben határoztatnék meg és pedig akként, hogy alapul veendő arany, vagy gabona mennyiség árveréskori értékét érje el a legalacsonyabb ajánlat. Szokatlan, mert a törvény által nem ismert és nehézkesnek tünő árverési mód volna ez, de a méltánylandó körülmények lehetnek olyanok a kérelmező részéről, hogy az alkalmatlan időben való vagyonközösség megszüntetést indokolttá teszik és a jog célja egyúttal az azt tevő szabályok minél tágabb körben való alkalmazhatósága és a kisebb jelentőségű technikai kérdések módosításának szüksége nem lehet oka a jogszabály félretételének. Alkalmatlan az idő olyankor is, amikor az ingatlanok árai alacsony színvonalon állanak, mikor tehát az áraknak bizonyos időbeli (így az elmúlt kb. másfélévtizeden át a háború előtti) árakhoz való viszonyítása folytán mutatkozik kedvezőtlen eltérés, s amikor a vételi kedv is rendszerint csökkentnek mondható. Ekkép egy gazdasági fellendülést követő lanyhaság is oka lehet az alkalmatlan időre vonatkozó szabály alkalmazásának. Ebből a szempontból mindenekelőtt az volna a méltányosság követelménye, hogy ilyen kedvezőtlen eltérés, ha az hosz szabb időn át tart, már ne tekintessék oly körülménynek, mely az időt a tulajdonközösség árverés utján való megszüntetésére alkalmatlanná teszi, mert hiszen az egyik fél reménye az árak bizonytalan időben bekövetkező emelkedéséhez nem lehet ok arra, hogy a másik fél vagyonát ne használhassa és arra legyen kényszerítve, hogy értékesíthetetlen tőkéje után csak a kényszerű elvont hasznokat élvezhesse. Épp ezért a mai időket általánosságban alkalmasnak kellene már tekinteni a tulajdonközösség árverés utján való megszüntetésére, hiszen maga az idézett határozat megállapítja az ingatlanok és azok hozadékának értékemelkedését. Sokak szerint a mai árak a háború előtti árakat el is érik, viszont kétséget kizáró ily megállapítás csak statisztikai adatok alapján volna eszközölhető. Az alkalmatlan idő kivételeként jelentkezik a szabály alól