Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 6. szám - Védett kisbirtok teherrendezésének gyors lebonyolítására irányuló tervezet

306 korábbi szerződés következtében akkor is sor került volna, ha a per tárgyát képező film elkészítése nem maradt volna el. Ha a gépkocsivezető is, a gyalogjáró is egyaránt megszegik a közlekedési szabályokat, a kár közöttük egyenlő arányban megosztandó (P. I. 1288/1938.). Az adott esetben a felperes annak dacára, hogy -a sebes iramban közlekedő gépkocsit észlelte, nem állt meg és azt nem várta be, aminek folytán megsértette azt a rendelkezést, hogy az úttestet igénybevevő gyalogos a legnagyobb figyelemmel és körültekintéssel, a járművek forgalmának zavarása nélkül köteles közlekedni, de hiba terhelte a gépkocsi vezetőjét is, aki község területén túlzott (60—80 km-es) sebességgel haladt és ezt a sebességet az úttesten a menet iránya szerinti bal oldalon veszteglő tehergépkocsi előzésére tekintettel is csökkenteni tartozott volna. Ez a vétkesség a baleset bekövetkeztére szintén közrehatott, mert ha az előírt csökkentett sebességgel vezeti a gépkocsit, módjában állott volna azt a szabálytalanul közlekedő felperes elütése előtt megállítani, A P. I. 784/1938. sz. ítélet kizsákmányolás címén hatálytalanította azt az egyességet, amelyet a villamosbalesetet szenvedő felperes oly módon kötött meg a társasággal, hogy 225 pengőt nemcsak a balesetéből folyóan már addig felmerült, hanem az esetleg még azután felmerülő mindennemű kárának teljes és végleges kiegyenlítéséül kap és annak fejében minden további kártérítési igényéről lemond. Felperes ezt az okiratot tévedés címén is megtámadta, tévedést azonban a kir. Kúria nem látott fennforogni, mert annak értelme egészen világos, azt még a jogban járatlan és egyébként is alacsony műveltségű felperes sem érthette félre és így még annak megmagyarázására sem volt szükség. Fennforogni látta azonban a kir. Kúria a kizsákmányoló ügylet kritériumait. A felperes, aki a keresetlevélhez csatolt szegénységi bizonyítvány tanúsága szerint teljesen vagyontalan és akinek a keresőképessége magas kora miatt már a baleset előtt is korlátozva volt, úgy hogy a keresetéből megtakarításra aligha tehetett szert, a baleset után hosszabb időn át és így az egyesség megkötése idején is teljesen munkaképtelen volt. Az egyességkötés idejében a felperesnek ez az állapota már négy hónapot meghaladó idő óta állott fenn, ez tehát már egymagában is megszorult helyzetbe hozta a felperest. Hozzájárult ehhez még az is, hogy a felperes a kórházi ápolás költségeit sem tudta megfizetni. De különösen nagy mértékben súlyosbította a felperes megszorult helyzetét az a körülmény, hogy neki műlábra volt szüksége, anélkül sem járni, sem újból munkát vállalni nem tudott, a műláb beszerzéséhez szükséges készpénzzel pedig nem rendelkezett, Az alperes igazgatóságához intézett