Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 6. szám - Védett kisbirtok teherrendezésének gyors lebonyolítására irányuló tervezet

29ü •désétől számított 30 nap alatt nem kap értesítést, kielégítési végre­hajtási ügyben pedig az előlegezés elrendelése után haladéktalanul, a költségjegyzék alapján tartozási kimutatást készít, a szegény fél helyett előlegezett és a marasztalt fél által megtérítendő költségek­ről és ezeket a megtérítésre kötelezett fél belföldi lakóhelye szerint illetékes községi elöljáróságnak, illetőleg polgármesternek (Budapes­ten a kerületi elöljáróság adószámviteli osztályának) kézbesítteti. Ha a megtérítésre kötelezett félnek nincs belföldön lakóhelye, •de az eljárás során adat merült fel arra, hogy itt végrehajtás alá "vonható vagyona van, a tartozási kimutatásban a belföldi vagyonra vonatkozó adatokat is meg kell jelölni; evégből a bíróság a marasz­taló határozat jogerőre emelkedésének megállapításakor kielégítési végrehajtási ügyben pedig az előlegezés elrendelése alkalmával a bírósági irodát a belföldi vagyonra vonatkozó adatokra (faj, érték, hely) figyelmezteti. A m. kir. Külkereskedelmi Hivatal az 1938. május 27. napján hatályba lépett 3300/1938. M. E. számú rendelet értelmében a külügy­miniszter hatásköréből a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter hatáskörébe megy át. (B. K. 112. sz.) A külfölddel való fizetési forgalommal kapcsolatban elkövetett bűncselekmények tekintetében a feljelentőnek és tettenérőnek juta­lomban részesítése tárgyában hozott 1938. május hó 22. napján ha­tályba lépett 3010/1938. M. E. számú rendelet. (B. K. 115. sz.) Az 1922: XXVI. t.-c-ben meghatározott bűncselekmény, az 1931: XXVI. t.-c. 1. és 2. §-a alapján kiadott rendelet szerint kihágássá minősülő vagy az 1931: XXXII. t.-c. büntető rendelkezései alá eső bűncselekmény miatt befolyt pénzbüntetésnek, elkobzott értéknek és vagyoni elégtételnek 10%-át a feljelentő és a tettenérő jutalmazására kell fordítani. A jutalmat az igazságügyminiszter állapítja meg. Feljelentőnek csak azt lehet tekinteni, aki nevének, foglalkozá­sának és lakásának pontos megjelölése mellett olyan ténybeli adato­kat közöl a cselekmény tárgyában eljárásra hivatott hatósággal, mely adatok hozzájárultak a büntető ítélet alapjául szolgáló tényállás fel­derítésére. Tettenérőnek kell tekinteni azt, aki a bűncselekmény tettesét vagy tárgyát feltartóztatta, vagy a feltartóztatásnál közreműködött, aki az eljáró hatósági közeget a bűncselekmény tárgyának őrizetbe vétele vagy a feltartóztatott tettesnek fogvatartása körül támogatta és ezzel a tettesnek a bűnvádi eljárás meghiúsítására irányuló kísér­letét megakadályozta anélkül, hogy szolgálatánál vagy hivatásánál fogva az ilyen személy vagy tárgy őrizetbe vételére, illetőleg megőr­zésére köteles lett volna. Nem zárja ki a jutalomban részesítést az, hogy a pénzbüntetés vagy a vagyoni elégtétel összege megkegyelmezés folytán csökkent vagy teljesen elengedtetett, vagy behajthatatlanság miatt nem volt beszedhető. Sem mint feljelentő, sem mint tettenérő nem részesíthető juta­lomban a) az, aki a bűncselekmények tettese vagy részese, vagy akit egyébként a bűncselekmény felfedezése vagy a bűnvádi eljárás sikere tekintetében hivatali vagy szolgálati mulasztás terhel; b) állami, vár­megyei vagy községi hatóságnál, vagy hivatalnál tényleges szolgála­tot teljesítő fogalmazási szakbeli tisztviselő; c) a kir. honvédségnek

Next

/
Thumbnails
Contents