Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)
1938 / 6. szám - Védett kisbirtok teherrendezésének gyors lebonyolítására irányuló tervezet
584 2. A 100% -os jóváírásból jut: A. hitelezőnek P 280.— B. „ „ 700.D. „ „ 420.F. „ „ 1.600.összesen 3.000.— P 3. 60%-os könyv jóváírásba^ részesül: F. hitelező 400.— pengős hátralékos követelése 240.— P összegben. A telekkönyvi helyzet ezen rendezés után akként fog alakulni, hogy az összes ingatlanokat egyetemlegesen terhelni fogja a) a Szindikátus javára 50 éves hosszúlejáratú kölcsön P 6.000.— b) a Kincstár javára telekadósság . . . „ 3.240.— Miként a fenti példából is látható, ezen megoldási mód nincs teljes összhangban az 5000/1937. M. E. sz. rendelet 7. §-ának (3) bekezdésében foglalt jogszabállyal és amennyiben jelen elgondolást a védett kisbirtokok teherrendezésének egyszerűbbé és gyorsabbá való tétele érdekében illetés tényezők magukévá tennék, a védett kisbirtokok teherrendezésénél a hivatkozott eljárási szabályt megfelelően módosítani kellene. — Jelen megoldási mód mellett a védett kisbirtokosnak az alig terhelt, illetve tehermentes ingatlana is bevonatnék a teherrendezési eljárásba, nevezetesen a Szindikátusra engedményezett követelés biztosítására szolgáló jelzálogjog, valamint a Kincstár javára bekebelezendő telek.adósság egyetemleg ezen ingatlanokat is terhelné, mely nemcsak a telekkönyvi keresztülvitelt egyszerűsítené le, hanem ezzel kikerülhető lenne, hogy a kötvények kibocsátásának biztosítékául szolgáló jelzálogjog az ingatlanok kat. t. jövedelmének 40-szeres szorzatát, illetve az ingatlanok reális értékét meghaladja, ami az 5000/1937. M. E. sz. rendelet 7. §. (3) bekezdésének alkalmazása mellett a gyakorlatban elő fog fordulni. B) A fenti gondolatmenetet követve nézzük, hogyan oldható meg a kérdés akkor, ha az adósnak több védett ingatlana van, melyeken a hitelezőnek egyetemleges zálogjoga azonos rangsorban van bekebelezve. Nézzük az előbbi példát az alábbi változatban:
