Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)
1938 / 5. szám - Osztrák viszonylatu magyar nemzetközi magánjog
260 Tudjuk, hogy az 1909: XIV. t.-c.-be iktatott hágai perjogi egyezmény a 48.200/1926. számú IgazságügyminiszteTi rendelet szerint hatályos Magyarország és Ausztria, továbbá Magyarország és Németország között. Amihez megjegyezzük, hogy .Magyarország és Ausztria között a viszonossági gyakorlatban még távolabb menő volt a kölcsönösség, mint minőt a hágai egyezmény előírt. Az új helyzetben a viszonossági gyakorlat és az 1914: XLII. t.-c. hatálya ugyan megszűnt, de a Németországgal kötött nemzetközi egyezmény hatálya automatikusan kiterjed a Németországhoz csatolt osztrák területre, illetve az ezen területre vonatkozó, onnan származó peres ügyekre. Mindez azonban mégsem fog teljesen zökkenésmentesen és bizonyos problémák nélkül rendes kerékvágásba kerülni. így pld. még az 1914: XLII. t.-c. hatálybalépte alatt a törvényben közelebbről körülírt ítélet alapján végrehajtást vezettem belföldi adós ingóira és ingatlanára. — Ingóira összeírás után végrehajtási zálogjogot szereztem, ingatlanára végrehajtási zálogjogot kebeleztettem be, és végrehajtási jogot is jegyeztettem fel. Jogom van-e most, miután e jogszerzések jogerősek, ám az előbbiek szerint a két állam között a nemzetközi végrehajtási jogsegély megszűnt, akár az ingókra, akár az ingatlanra árverést tűzetni? Álláspontom az, hogy ha a végrehajtási zálogjogot jogerősen megszereztem, joghatályosan kitüzethetem az árverést, mert a végrehajtási jogsegélyegyezmény utólagos megszűnte nem hat vissza az annak hatálybanléte alapján szerzett végrehajtási zálogjog érvényére, mert ha már a végrehajtást foganatosítottam és ezzel végrehajtási zálogjogot nyertem, amelynek pedig alkotó eleme a jusdistrahendi, akkor az árverést kitüzethetem, mert a végrehajtási egyezmény már ennek megszerzése után vesztvén hatályát, a már jogerősen szerzett zálogjogra, ez a később történt hatályvesztés már nem hathat vissza és így azon jogerősen megszerzett jog (t. i. a végrehajtási zálogjog) jogérvényesítését nem akadályozhatja, illetve az eljárás folytatásának nem előfeltétele. De hogy a csődön kívüli kényszeregyességi eljárást és a csődeljárást is megemlítsük, előadjuk, hogy az Anschluss a vonatkozó magyar-osztrák jogállapoton semmi változást nem idézett elő. Tudjuk ugyanis, hogy a bírói gyakorlatban kialakult szabályok szerint Magyarország és Ausztria köpött ezen eljárások tekintetében viszonosság nem forgott fenn, — mégkevésbbé Magyarország és Németország között. — (L. dr. Hofhauser „a csődönkívüli kényszeregyességi eljárás egységes szövege c. összeállításban a 233. lapon. Ausztriával viszonosság nincs". L. a Jogi Hirlap Hiteljogi döntvénytárának 1. számú összefoglaló kötetét; összeállították Nagy Dezső Bálint és Huppert Leó: .,A csődönkívüli kényszeregyezségi eljárást tárgyazó szabályok tekintetében a magyar állam és az osztrák köztartozások között