Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 5. szám - Adalékok a csődtömeggondnoki díj és készkiadások kérdéséhez

258 gyakorlása közben elmulasztották. Nézetem szerint a tömeggondnok és a választmány működését a következő formában ellenőrzése alá helyezhetnénk: a) a. választmány csupán oly számadást hagyhat jóvá, amelynek minden egyes tételét a tömeggondnok támlapokkal igazol: b) nagyobb összegre rugó és a töméggondnok kezdeményező tevékenységével összefüggő kiadások csupán az esetben számolhatók el, ha e kezdeményező tevékenység foganatba tétele előtt a tömeggondnok a választmánytól felhatalmazást kapott. Ez utóbbi rendelkezéssel kapcsolatosan szükséges volna annak kimondása is. hogy c) a csődválasztmány a töméggondnok által előterjesztett kérdésekben határozni köteles még az esetben is, ha a tömeggondnok intézkedése csődválasztmányi jóváhagyás nélkül is érvényes volna, E rendelkezés megtételére azért volna szükség, mert a Cst. 155. §-a ezt nem tartalmazza és a gyakorlatban már több izben előfordult, hogy a csődválasztmány a tömeggondnok által előterjesztett kérdésekben nem határozott azzal, hogy -i csődtömeggondnok intézkedjen a saját felelősségére. A tömeggondnoki készkiadásokkal kapcsolatosan figyelembe véve a tömeggondnok méltánylandó azt az érdekét, hogy effektív kiadásai az esetben is kielégítést nyerjenek, ha a csődnek csupán annyi készpénzvagyona van, hogy kizárólag tömegtartozások nyerhetnek kielégítését, szükségesnek tartanám d) a tömeggondnok készkiadásainak tömegtartozási jellegét elismerni. — A Cst. 50. §-nak alkalmazása tekintetében irányadó időpontot ez esetben nyilvánvalóan az egyéb tömegtartozások keletkezésének időpontja határozná meg, feltéve, hogy a tömeg ebben az időpontban készpénzvagyonnal rendelkezik. Ha nem ez az eset forog fenn, akkor az irányadó időpont: a tömegbe később befolyó jövedelmek bevételezésének napja. Nélkülözhetetlenül szükségesnek tartanám, — különösen a mai viszonyok közt, amikor is a csődtömeggondnokságok intézményesen gyengébb gazdasági kezekbe kerülnek, — annak jogszabályban történő kimondását, e) hogy a tömeggondnok a hozzá befolyó jövedelmeket haladéktalanul póstatakarékpénztári folyószámlára elhelyezni köteles; a folyószámlából kivéteket csupán bírósági engedély alapján eszközölhet. Az általam a fentiek során felvetett probléma-körrel kapcsolatosan még két rendelkezést tartanék szükségesnek ill. méltányosnak: éspedig: f) százalékszerüen állapíttassék meg, hogy a tömeggondnoki díj nagysága maximum hányadrészét képezheti a tényleg létező •csődvagyonnak.