Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 5. szám

236 jeszteni. ki a hitelesség kérdésének tisztázása tárgyában intézkedik. A hadirokkant és tűzharcos ügyvédeknek közmegbizatásokban részesítése tárgyában hozott 1938. május hó 4. napján hatályba lépett 6400/1938. [. M. számú rendelet (B. K. 99. szám). Az ügyvédeknek csődtömeggondnoki, vágyonfelügyelői, ügygondnoki ós zárgondnoki kirendelése tárgyában 31.600/1931. L M. szám alatt kibocsátott rendelet értelmében készült alaplapstrómban és szolgálati lajstromban fel kell tüntetni, hogy a lajstromba felvett ügyvédek közül ki hadirokkant, vagy tűzharcos. Egy-egy szolgálati lajstromba az alaplajstromban összeírt ügyvédek közül legalább 200-at kell felvenni, elsősorban azokat, akiknek másokat megelőző felvételét személyes körülményeik, különösei, keresetük nagymértékű csökkenése, általában anyagi reászorultságuk, továbbá hadirokkant vagy tűzharcos voltuk, vagy egyéb méltánylást érdemlő körülmények indokolják, mégpedig akként, hog; lehetőleg felerészben hadirokkant vagy tűzharcos ügyvédek vétessenek fel. Mind a két szolgálati lajstromba ugyanazt az ügyvédet egyidejűleg felvenni nem lehet. A kirendeléseknél gondot kell fordítani arra, hogy évenkint a megbízások felét lehetőleg hadirokkant vagy tűzharcos ügyvéd kapja. Magyar—német fizetési forgalom. (A M.N.B. 305. sz. körlevele.) Általános intézkedések. A Magyar Királyság és a Német Birodalom között az áruforgalomból eredő fizetések tárgyában 1935. december hó ö-i hatállyal létrejött megállapodás érvénye 1938. május hó 20.-Í hatállyal a volt Osztrák Szövetségi Állam területére is kiterjesztést nyer. Ennek megfelelően az osztrák viszonylatban 1938. május hó 20-án és azt követően létrejött áruszállítási ügyletek alapján keletkezett tartozások és követelések a 182. számú körlevél és az ezt módosító, illetve kiegészítő rendelkezések szerint számolandók el, amennyiben eredetük alapján a fent megjelölt körlevél rendelkezései alá esnek. Ezek szerint tíz 1938. május hó 20-án és azt követően létrejött ügyletkötések alapján a) a volt Osztrák Szövetségi Állam területére kiszállításra kerülő árak, kivitelénél „E" jelű violaszinű tanúsítványt kell használni és az ily áruszállításból eredő márkaköveteléseket a magyarnémet devizakompenzációban kell megvételre felajánlani: b) a volt Osztrák Szövetségi Állam területéről behozott áruk márkaellenértékének a magyar-német devizakompenzációban való megvásárlásához szükséges engedélyt a jelenleg használatos űrlapon kell az előírt módon a Magyar Nemzeti Banknál kérelmezni. Tekintettel arra, hogy az 1938. május hó 19-e után létrejövő kötések esetében a Schillingre szóló számlázás mind az exportban, mint az importban harmadik valutában történő számlázásnak minő-