Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 1. szám - A rokoni tartási igény érvényesítése

6 kákkal szemben támasztható tartásigényének elbírálására ugyancsak a rendes bíróság bir hatáskörrel (Pp. 1. és 6. §§.). A házasságon kívül született gyermekek tartási ügyeiben illetékes bíróság a királyi járásbíróság, tekintet nélkül a pertárgy értékére (Pp. 1. §. 2. pont). A házasságonkívüli gyermek anyjának cselekvőképessége van kiskorúságában is, ha a gyermeket ő tartja és perenkívül is egyezhetik az apával. A Kúria a kiskorú anyának ezt a 3982/ 1916. M. E. sz. rendelet 7. §-án alapuló képviseleti jogkörét azonban megszorítólag magyarázza (7424/1925.), ennélfogva pl. a kiskorú anya a tartásdíjra vonatkozó egyesség megkötésénél vagy a nemzésből eredő kárigényéről való lemondás kérdésében a kiskorút nem képiviselheti, hanem ilyenkor csak a gyám járhat el. A bírói gyakorlat szerint tartásdíj után kamatot megítélni nem lehet ugyan, ez a tilalom azonban nem vonatkozik a bírói ítélet, egyesség vagy ezekkel egy tekintet alá eső közjegyzői okirat szerint fizetendő követelés után a V. T. 43. §-ának utolsó bekezdése szerint a teljesítési határidő leteltétől járó késedelmi kamatra (P, H. T. 763. sz.). A törvényes kiskorú gyermek tartásigényének biztosítását úgy a bíróság, mint a gyámhatóság elrendelheti (H. T. 95. §.)• A gyámhatóság a biztosítást akkor is köteles megkísérelni, ha a marasztalást nem ő eszközölte. Erre módot ad a Gyt. 127. §-a, illetve ingatlanoknál a tkvi rdts. 93. és 102. §-a. Ha a végrehajtás az adós ellen fel- vagy lemenő rokonait illető, valamint a házasiságonkívüli gyermek javára megállapított tartás iránt folyik, a végrehajtás alól kivett mentességek lecsökkennek (1908: 41. t.-c. 9. és 14. §§.) és tartás címén végrehajtás vezethető az egyébként teljesen mentes járandóságokra is (1929: XIV. t.-c. 6. §.). Csőd esetére viszont a tartásigények tekintetében a következők állanak: Abból, amit a közadós a csőd tartama alatt saját tevékenysége által szerez, a csődtömegbe nem vonható az az összeg, amely a közadós által eltartott hozzátartozók számára szükséges. Az összeg nagysága felett a csődbíróság, szükség esetén a közadós és a tömeggondnok meghallgatása mellett határoz (1881: XVII. t.-c. 5. §.). A csődihitelezők többsége jogosult az eltartásnak egy összegben való megváltására is (K. 701/1883.). A házasságon kívüli gyermek tartásigényét is be kell jelenteni, ha a csődvagyonból kíván kielégítést (K. 609/1893.). Akiknek évi járadékhoz, vagy tartási összeghez van igényük a csődtömeg ellen, a mindenkori teljesítés biztosítását követelhetik abban az arányban, amelyben a követelések a csődtömegből kikerülnek (1881: XVII. t.-c. 67. §.).