Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 5. szám

229 tónus védelem sem segít az ingóságok 3-ik jóhiszemű és vissz­terhes szerzőjével szemben (ez ugyanis tehermentesen szerzi a dolgot). S ha nincs is a megtartási jogosultnak petitórius keresete, azért még nem lehet öt védtelennek tekinteni. Hiszen a birtok­védelem nemcsak a birtokháborítóval szemben védi őt meg (az erre nyitva álló határidőn belül), hanem annak rosszhiszemű singularis birtokutódjával szemben, valamint örökösével, sőt a tőle ingyenesen szerzővel szemben is.4) Egészben véve csak cse­kély kivételes esetkör marad, amelyben a petitórius védelem hiánya, a megtartási jogosultat 3-ik személyekkel szemben védte­lenül hagyja: a. birtokvédelem határidejének elmulasztása, s a nyilvános forgalomban jóhiszemű és visszterhes szerzés esetei. Az a körülmény, hogy a, megtartási jog. miként a bérbeadó és haszonbérbeadó törvényes zálogjoga is a birtoklás fennmara­dásától (illetve az ingóknak a bérlemény, haszonbérlemény terü­letén való megmaradásától) függő — nem foszthatja meg ezeket a jogosítványokat az alanyi jog jellegétől, csak ideiglenessé és függővé teszi e jogokat. A dologi jogok természetével azonban — legalább a modern jogrendszerekben — nem összeférhetetlen azoknak ideiglenessé vagy függővé tétele. A bpesti tsz. 4240/1934. sz. döntése azt mutatja, hogy jog­gyakorlatunk még a birtokvédelem határain túlmenő védelemtől sem zárkózik el. Az id. határozat arra az esetre vonatkozik, amikor a. megtartónál az adósnak valamelyik hitelezője lefoglalja a visszatartott dolgot és a végrehajtást átszállítással akarja foga­natosítani (végr. tv. 76. §) s ha ez megtörténik, a megtartó el­veszti birtoklását és birtokvédelemben sem lehet őt ily esetben részesíteni. A szóban forgó határozat függetlenül attól az elsőbb­ségtől, amely a dolog elárverezése esetén illetné a megtartót (erről alább), kimondja, hogy az átszállítást csak úgy lehet el­rendelni, ha végrehajtató kötelezettséget vállal arra. hogy köve­telésének kiegyenlítése esetén az elszállított ingókat a megtartó birtokába fogja visszabocsátani. Kétségtelen, hogy ez a határozat abból a felfogásból fakad, hogy a megtartási jogot 3-ik szemé­lyek ellen is védeni kell. tehát a dologi jelleg felé hajlik, de nem 4) Ez utóbbi kétséges. Mtj. 461., 462. §§. nem említik az igyen­szerzőt azok között, akik ellen sommás visszahelyezést lehet kérni. Úgy vélem azonban, hogy ugyanazt a jogpolitikai álláspontot lehet itt is alkalmazni, amely az ingyenszerző 3-ik jóhiszeműt a jogszerzés­ből kizárja: ..Aki jogát ingyen szerezte, a jóhiszemű jogszerzés oltal­mára nem hivatkozhatik." Szladits Dologi Jog 105. old. Almási sze­rint a. birtokháborítónak esak a visszterhes és jóhiszemű birtokutódja van megvédve a sommás visszahelyezési keresettel szemben. (Dologi jog I. 146. old.) Mtj. 1505. §. II. bek. a bérbeadó törvényes zálogjogát nemcsak a rosszhiszemű, hanem az ingyenszerző 3-ik birtokos ellen is tTvényesíthetövé teszi.

Next

/
Thumbnails
Contents