Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 5. szám

XIV. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 1938. MÁJUS POLGÁRI JOG KÖZGAZDASÁG ÉS PÉNZÜGY A megtartási jog dologi jellege.*) Sajátságos jelenség, hogy olyan nagy gyakorlati jelentőség­gel biró biztosítéki intézmény, mint a megtartási jog, dogmatikai szempontból mennyire el van hanyagolva. Még az a kérdés sem tekinthető eldöntöttnek, hogy dologjogi vagy csak kötelmi ter­mészetü-e? Grosschmid az idegen dologbeli jogok „mellé helye­zett" jognak minősíti (Fejezetek 11. 679. old.), Almási szerint csak jogfelfüggesztő ellen jog (Jogtud. Közi. 1899. 275. o.). Leg­többen „zálogjogszerű"-nek mondják, anélkül azonban, hogy ez a kifejezés a dologi jelleg elismerését foglalná magában. Ha nem is tulajdonítunk túlságos jelentőséget a dogmatikus minősítésnek, mégis visszás és gyakorlati szempontból is aggá­lyos, hogy kétséges legyen a megtartási jognak dologi joggá vagy kötelmi joggá való minősülése, hiszen ezen fordul meg annak harmadik személyek ellen való érvényesülése. A megtartási jog jellege körüli homályt részben az a körül­mény is okozza, hogy váltakozva használják ezt a kifejezést a visszatartási jog és a visszatartási kifogás kifejezésekkel s így elmosódik a határvonal a megtartási jog és egyéb jogi alakulatok között, amelyek pedig egészen más természetűek. A viszonos kötelmek körében érvényesíthető visszatartási kifogás (exc. nondum adimpl. contr.) kizárólag kötelmi jog­intézmény. Nemcsak dologra, hanem bármely szolgáltatásra al­kalmazható, biztosítékadással el nem hárítható, kielégítésre vagy elsőbbségre dologi jogosultságot nem támaszt. Mindazonáltal a visszatartási kifogással élő fél. amennyiben idegen dolgot tart vissza, erre vonatkozó dologjogi helyzetében is változást idéz elő: ha addig csak bírlaló volt. ezután albirtokos lesz. pl. mint a letéteményes vagy a megbízott, aki a. dologra fordított költségei miatt tartja vissza a dolgot (Szladits: Dologi Jog 41. old.). A változás azonban csak a birtokosi helyzetre szorítkozik. A vissza­tartási kifogásból egészen hiányzik az önálló alanyi jogi jelleg, s nem is követelésbiztosító intézmény, hanem a szembenálló viszo­nos kötelmi követelés erejének lefokozása (Grosschmid Fejezetek TI. 648. old.). *) Részletek egy nagyobh tanulmányból. Polgári Jog 1938. 5. sz. 1

Next

/
Thumbnails
Contents