Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 4. szám - Kamatkötelezettség kezdőpontja

212 Kamatkötelezettség kezdőpontja. Felperes szakértői díjait perben igényli a hitbizományi gond nőktől, miután előzőleg a hitbizományi hatóságnál kérte díjai megállapítását. A hitbizományi hatóság a nála előterjesztett ké relmet elkésettsége okából nem teljesítette. A perbíróság, bár kisebb összegben, felperes díjait megítélte, (nyilván a kereset iktatásától járó) kamataival együtt, Felperes a kamatkötelezttség kezdőidőpontja tekintetében esatlakozással támadta meg a másodbíróság ítéletét. A Kúria (P. I. 4683/1987.) a csatlakozási kérelmet elutasítja azzal az indokolással, hogy a hitbizományi hatóságnál előterjesztett kérelem elkésettsége okából „figyelembe nem jöhet és így az alpereseknek fizetésre szabályszerűen történt felhívását nem pótolhatja*". Ez az álláspont aggályos. A hitbizományi hatóságnál benyújtott kérelem megállapított szabálytalansága (elkésettsége a kamatkötelezettség és annak kezdőpontja tekintetében jelentőséggel nem bír. Felperes kamatkövetelése lényegében késedelmi kamatra, irányul. A késedelmi kamat kezdőidőpontja a fizetési késedelem napja. Egyszerű jogtétel: fix esedékességi napra lejáró kötelezettség esetén a késedelem a lejárat napján (ha úgy tetszik, minthogy estig lehet teljesíteni a lejárat más napján) következik be. Esedékességi nap híjján a felszólítás (eredménytelen eltelte) ejt késedelembe. A felszólításnak — külön kikötés híjján — alakszerűsége nincs. Minden nyilatkozat, amelyből a/, adós értesítést nyer arról, hogy a hitelező fizetést igényel — az adóst nem teljesítés esetén késedelembe ejti. Bírói gyakorlatunk állandósult tétele, hogy a hitelezőnek a bíróságnál előterjesztett kérelme a külön felszólítást pótolja. A bíróságnál előterjesztett kérelemnek ez a hatása azon alapszik, hogy a kérelemből az adós értesítést szerez a hitelező kívánságáról, ami egyértelmű a követelés lejárttátételével, feltételezve természetesen, hogy a. hitelezőt későbbi szerződéses, vagy jogszabályon alapuló lejárati nap ebben nem akadályozza. Az adós értesítésének ezt a. funkcióját a szabályszerületlen bírósági beadvány is betölti, kivéve azon esetet, ha a bíróság a szabálytalanul előterjesztett kérelmet visszaadja és az adósnak nem kézbesíti. Pedanteria okából meg kell említeni, hogy ilyenkor késedelembeejtésre nem a bírósági iktatás, hanem az adós részére eszközölt kézbesítés napja az irányadó. Ezért nem jár például kamat a váltóhitelezőnek, aki a váltót bemutatás helyett perli, ha az adós kikézbesítés után fizet, mert a. kikézbesítésig adós nincs késedelemben. (Ld. Kúria 416/907. Grill-féle törvénytár Hitel jog III. k.t. Az a körülmény, hogy a bírósági beadvány valamely okból nem volt szabályszerű, a, megtörtént értesítést, a benne rejlő fizetési felszólítást meg nem történtté nem teheti. Az adott esetben az adós már a kereseti