Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 4. szám - Matrimonial Causes Act, 1937.

198 a tűrhetetlenné vált helyzetből szabaduljon és a további együttélést az alperessel megszüntesse... Az erkölcsi érzés teljes hiányára utaló könnyűvérűséggel lealacsonyított és szétzüllesz tett ilyen házassági viszony megszüntetéséhez a jogot attól a házastárstól sem lehet megtagadni, aki utóbb a házasság lényegét és erkölcsi célját maga is szem elöl tévesztette ugyan, de akit házastársának léha élete kényszerített arra. hogy a megszokott és egyszerű életviszonyai között gazdaságilag nélkülözhetetlen családi elet teldúlása következtében idegen nőnek utóbb benső viszonyra is vezetett félfogadásával alapítson új háztartást.'• A Fúria emberi és megértő indokolása hálás matéria nemcsak a jogász, hanem a Minderwertigkeitskomplex problémájával foglalkozó lélekbúvár kezében is. Ezzel szemben a P. III. 4207 1937. sz. ítélet nem tekinti feldúltalak azt a házasságot, ahol a feleség háromszor egymásután jelenti fel a férjet, akit csak egyízben ítélnek el 10 P pénzbüntetésre, mert a férj az első két feljelentés miatt semmiféle megtorló lépést nem tett. A gyermektartás elmulasztása bontóok. noha az anya a férj ellen behajtási lépéseket nem tett. Az apa. akinek anyja házában\ mészáros- és hentesüzlete van és aki abból állandóan és rendszeresen legalább napi 3 P jövedelmet húz, képes a gyermektartás Fizetésére anélkül, hogy ezáltal saját életfenntartását veszélyeztetné (P. 111. 205 1937.). Ez az ítélet ismét adalék az előző szánnunk 93. és 151. oldalain már megbeszélt ahhoz a kérdéshez, hogy a nő- vagy gyermektartás elmulasztásának bontóoként való minősülését mennyiben befolyásolja a behajtási lépések igénybevétele. A magam részéről meg kell ismételnem annak a nézetemnek kifejezését, hogy egyedül az mérvadó, vájjon módjában állott-e vagy sem a férjnek, illetve az apának a tartási kötelesség teljesítése és közömbös, igénybe vett-e és milyen hatósági lépéseket a feleség, illetve az anya. Mostani esetünk a teljesítésre való képesség tekintetében is határeset: az eset konkrét körülményeinek ismerete nélkül nehéz megállapítani, tényleg módjában állott-e az ítélet szerint havi 90 P-t kereső apának készpénzbeli, nem természetbeni gyermektartást szolgáltatni. A bontóok megbocsátásának tanához is találunk érdekes adalékokat a Kúria újabb döntéseiben. A P. III. 3853/1937. sz. ítélet szerint ..a házassági életközösségnek nem minősíthető együttélésnek nem tulajdonítható jóváhagyási hatály, ha a megtámadó házasfél kényszerűségből nem távozik el nyomban, ha nem csak akkor, ha a kényszer oka megszűnik. Az e perben nem vitás együttélés folytán keresetének sikere érdekében a felperest terheli a keresetében már vitatott ama körülmény igazo lása. nyombani eltávozásának akadálya valóban a mai nehéz anyagi viszonyok voltak és kényszerűnek vitatott együttélésük csk látszólagos volt. de valójában nélkülözte a házassági élet-