Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 4. szám - Matrimonial Causes Act, 1937.

196 zasságtörés miatt kérhetett bontást, a feleség pedig ezen a címen kívül, a férj természetellenes hajlama vagy szeméremelleni cselekménye miatt. Az új törvény mindkét házastárs számára bontóoknák minősíti: a házasságtörést, oknélküli elhagyást, (melynek 3 évi tartama bizonyítandó), a kegyetlen bánásmódot és végül a gyógyíthatatlan elmebajt, amennyiben az elmebeteknek 5 évi orvosi kezelése és felügyelete bizonyítva van; e bontóokokon kívül csupán a nő részére fentartott ok: a férj természetellenes hajlama vagy szeméremelleni cselekménye. Az elhagyás tekintetében a törvény szigorú megszorítást alkalmaz: a közös megegyezés alapján történt elhagyás esetében a bírót a kereset elutasítására kötelezi. A kegyetlenkedés (cruelty) meghatározása rendkívül tág, mert nem csupán a szellemi vagy testi épség elleni támadásban áll, de megállapításához elegendő a házastárs oly magatartásának bizonyítása, mely ily támadások bekövetkeztére enged következtetni és a bontást kérő félben alapos félelem keltésére alkalmas. (!) A békítési kísérletre a bíró egyenesen kötelezve van és a békítési kísérletet több ízben is jogosult eszközölni, de kifejezetten kötelezi a törvény őt arra is, hogy a házasságtörési ügyekben kutatás tárgyává tegye a bízonyításfelvétel keretében, vájjon a bontástkérő házastárs nem részes-e a vétkes cselekményben, elnézte, avagy megbocsátotta-e. A kegyetlenkedés esetében a folyamatos tűrés szintén beható kutatás tárgyává teendő. Új megsemmisítési okok képezik a törvény másik fejezetét; a házasság elhálásának szándékos megtagadása, a házastársnak a házasságkötéskor fenállott elmebaja, vagy elmegyengesége, a házasságkötéskori fertőző nemibetegség s végül, ha a nő a házaszasság megkötésekor per alium teherben volt: megtámadási okot képeznek. A megtámadási keresetnek három együttes előfeltétele van: a megtámadási ok fenforgásáról a házastársnak a házasság megkötésekor tudomásul bírnia nem volt szabad, a kereset a házasságkötéstől (!) számított egy éven belül nyújtandó be, s végül köteles a felperes a megtámadási ok megállapításának időpontjától kezdve a nemi érintkezéstől tartózkodni. * Az angol jogalkotó nyilván behatóan tanulmányozta a mi törvényünket is, mert a hasonlatosság több helyütt megállapítható: A megállapodásos elhagyás szigorú kizárása egyező a Kúria 726. sz. Elvi Határozatával, amely szerint e körülmény a bontóokot nem valósítja meg, A kegyetlenkedés fogalma, bár rendkívül tág értelmezésű, hasonló a H, T. 80. §-ának d) pontjához és a megtámadási okok hasonlatossága is kézenfekvő. Az angol törvény megszorító rendelkezései viszont két ponton domborodnak ki: a különélés 3 évig terjedő tartamánál és a megtámadási keresetnek a megkötéstől számított 1 éven belüli kötelező benyújtásánál.