Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 4. szám

191 Némi pikantériával bir talán az a határozat, melyet az egyik Kúriai ítéletben szereplő mintára vonatkozólag az Iparügyi miniszter az oltalmat megtámadó perben megfelelő eljárás alapján hozott. Ez a határozat hatálytalannak mondja ugyan ki a minta oltalmat újdonság hiánya okából, de az indokolásban kimondja, hogy mellőzi a P. IV. 3847/1937. sz. Kúriai ítéletnek a hatálytalanításra vonatkozó indokolását, mert a mintarendelet 39. §-a értelmében a mintaérvénytelenítési perek az Iparügyi Miniszter egyedüli, kizárólagos hatáskörébe tartoznak. (Ezt a határozatot közlöm a Magy. Jogi Szemlében a Hitelj. T.-nak márciusi számában). Arra, hogy mily jogi és közgazdasági állapot állott volna elő akkor, ha a Miniszter eltérőleg dönt. még gondolni sem merek. Ezzel be is fejezem előadásomat azzal, hogy a Kúria tekintélye és annak általánosan elismert magas színvonalú ítélkezése iránti tiszteletnél fogva haboztam egy ideig, vájjon az ítéleteket bírálat tárgyává tegyem-e? Ha ezt a bírálatot ez alkalommai mégis —• és talán szigorúan — gyakoroltam, tettein azt abban a reményben, hogy talán sikerült elérni azt, hogy a mindkét kérdésben elfoglalt aggályos jogi álláspont ne váljék állandó gyakorlattá, továbbá, hogy az eddig elfoglalt jogi álláspontot revízió alá veszik és hogy jövőben a revideált álláspont fog kifejezésre jutni. Dixi et salvavi animam meam. JOGALKOTÁS. Uj jogszabályok. A Magyar Általános Hitelbank és a Magyar Általános Takarékpénztár r.-t. egyesülése tárgyában hozott 1938. március 31. napján hatályba lépett 1950/1938. M. E. számú rendelet (B. K. 72. szám). Ha a pénzügyminiszter a közgazdasági miniszterrel egyetértve megállapítja, hogy a Magyar Általános Hitelbanknak a Magyar Általános Takarékpénztár r. t.-gal egyesülését az egyesülés módozatait és az alapszabályoknak ezzel kapcsolatos módosításait megállapító közgyűlési határozatok a törvény és alapszabályok által megszabott alakszerűségeknek megfelelnek és megállapítja azt is, hogy az egyesülés közérdekből szükséges, a cégbíróság az egyesülés folytán szükséges bejegyzéseket, úgyszintén az alapszabályok módosítását is, a határozatok alakszerűségeinek és érdemi tartalmának vizsgálata nélkül rendeli el. A bejegyzé-st elrendelő határozat ellen sem előterjesztésnek, sem felfolyamodásnak, vagy más jogorvoslatnak nincs helye. A fenti értelemben megfelelőnek nyilvánított közgyűlési határozató-