Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 3. szám - Az "Öröklési illeték-biztosítások" illetékmentessége az uj illetékkodex tervezetében

154 az időjárás által megengedett mértékig megtisztítani törekszik. (P. 1. 5192/1937.). A csábítás szempontjából nincs függő viszony a szolgáló­leány és a szolgálatadó unokaöccse között, aki ugyan a szolgá­latadónál nyaralt, de akinek ebben a házban rendelkezési joga nem volt. (P. III. 3306/1937.). A hagyatéki ingatlanvagyon örököseitek az a hitelezője, aki a telekkönyvi rendtartás 74. §-a alapján s az ott meghatározott fenntartással nyert csupán az örökösre átszálló ingatlanokra jel­zálogjogot, — azzal az örököstárssal szemben, aki öröklési idé­nyét a hagyatéki eljárás rendén érvényesítette s kinek örök­része készpénzben történő kiegészítése iránt igényét a bíróság* annyira, jogosnak ismerte el, hogy elrendelte, hogy az állagörö­kösöknek a hagyatéki ingatlanokra vonatkozó tulajdonjoga csu­pán a készpénzörökösök igényének egyidejű jelzálogos biztosí­tása mellett keheleztessék be, — nem tarthat az örököstársat megelőző rangsorban való kielégítésre igényt, habár ;i telek­könyvi rendtartás 74. §-a alapján bekebelezett jelzálogjoga az örököstárs javára bekebelezett jelzálogjognál korábbi rangsort nyert is és habár az örököstárs igénye csak kötelmi alapon érvényesíthető és sem a csődben, sem a kényszeregyességi el­járásban külön kielégítési joggal nem bír. A telekkönyvi rendtartás 74. §-a ugyanis nem célozhatja azt az anyagi jogba ütköző eredményt, hogy az előzetes jelzálogszerzés az örökös­társa jogainak sérelmével gyakoroltassék. Tarthatatlan ered­ményre vezetne, ha az ingatlanörökös hitelezője, aki nyomban az örökség megnyíltával biztosíthatja jelzálogjogilag követelését, azzal az örököstárssal szemben, aki a hagyatéki eljárás folyamán érvényesített igényét csak később a perre utasítás következté­ben folyamatba, tett perben képes kimutatni és bíróilag megálla­píttatni, anyagi jogilag meg nem indokolható méltánytalan előnyre tenne szert. (P. V. 4077/1937.). A feleségnek a pénzintézethez intézett az a rendelkezése, amellyel férjének folyószámlája felett önálló rendelkezés! jogot biztosít, nincs közjegyzői okirathoz kötve, hanem ez a K. T. 288. §-a alá eső kereskedelmi megbízás. (P. IV. 5900,1937.). A <U>Uár valorizáció joggyakorlatában a Kúria ragaszkodik állandóvá vált gyakorlatához. A P. VII. 5175/1937. sz. ítélettel eldöntött esetben a Kúria a dollártakarékbetétet az elhelyezés kori árfolyamon számítja át pengőre. Az adott esetben a/, alperes pénzintézet azzal védekezett, hogy dollárköveteléseit nem tudta

Next

/
Thumbnails
Contents