Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 3. szám - A jog elhajlása az élettől

143 intézmények összehasonlítása, az egyes jogintézmények közös szabályainak megállapítása, a jogintézményeket átfogó elvek ki­kutatása, az egész jogrendszerben érvényesülő átfogó gondola­tok kiválasztása és a jogrendszernek ezeken az alapgondolatokon való továbbépítése. A jogtudomány ezt az imént vázolt feladatát akkor látja el kellően, ha állandó érintkezésben marad az élettel. A jogtudomány főképen négy hiba folytán térhet el az élettől a) Azzal, ha jogszabályoknak léleknélküli puszta reeitátora. Arra az úgynevezett tudományra, amelyet a léleknélküli. unal­mast tankönyvek, az üres parafrázisokban kimerülő kommentá­rok, vagy akár egyetemi katedráról elhangzó ilyen előadások nyújtanak, az életnek nincs szüksége. Az efféle írásmüvek pusz­tán üzleti célt szolgálnak, a katedrán pedig azzá válnak, amivé a hivatalokban a bürokrácia, vagyis az előadási félórának leiek­nélküli üres kitöltésévé, b) Eltávolodhatok a jogtudomány az élettől azzal, ha a már előbb említett Begriffsjurisprudenz hínár­jába süllyed, c) Eltávolodhatok azzal, ha a tételes jogot átvezeti életnélküli észjogi vagy természetjogi tételekbe. <l) Ha az eset­jog, a kazuisztika bozótjába keveredik. Nem időzöm hosszasab­ban ennél a tárgynál, a jogi oktatás reformja tárgyában tartott értekezletek során alkalmam volt kifejteni.2") hogy az igazság­szolgáltatás szempontjából milyennek képzelem el és milyennek kívánom a jognak nemcsak az egyetemi tanítását, de a tudomá­nyos müvelését is. V. Végigmentem példákkal mindazokon az esettipusokon. amelyekben a jog az élettől elszakad. Azt hiszem, hogy már csupán az eseteknek puszta megvilágításával legalább is érin­tettem azokat a veszélyeket, amelyek a jognak az élettől elhaj­lásában vagy elszakadásában jelentkeznek. A jog a szabályo­zandó eseteket az életből meríti. Természetes, hogy az életből merített viszonyokat — amint mondani szoktuk, az életviszo­nyokat — az élet követelményeinek megfelelően kell rendezni. A jog nem állhat útjában az életnek, nem fordíthatja meg az életet, 'legfeljebb medret építhet neki. A mérnök szabályozhatta a Tiszát azzal, hogy medret épített neki, de azt nem tehette meg. hogy a. Tisza Titeltől Kőrösmező felé folyjék. A jog sem for­díthatja meg az élet útját, csupán medret szabhat neki és a me­derben tarthatja. A népnek éreznie kell, hogy a jog megfelel az ő életének, éreznie kell. hogy a jog az ő mindennapi életének támasza, védője, ennélfogva ragaszkodnia kell ahhoz, szeretnie kell azt úgy, amint a vallását, az anyanyelvét, a kultúráját. Mi­helyt a jog elhajlik, elszakad az élettől, közöny, nevetség, sőt M) Az igazságügyi igazgatás és bíráskodás kívánalmai. Magyar Felsőoktatás. Budapest, 1937.

Next

/
Thumbnails
Contents