Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 3. szám - A jog elhajlása az élettől

135 gatlanáiruházás körében támadt a telekkönyvi jog és az élet között. Az osztrák polgári törvénykönyvnek az Országbírói Értekezlet 21. §-ával fenntartott 441., 425. és 431. §-a értelmében adásvevési szerződés alapján ingatlan tulajdonjogát csak telekkönyvi bejegyzéssel lehet megszerezni. Ezzel szemben az életben ingatlanokat adtak-vettek telekkönyvi bejegyzés nélkül is. Az életnek és a jognak ezt a széthajlását részben azzal kellett megszüntetnünk, hogy a bírói gyakorlat megalkotta a telekkönyvön kívüli szerzés jogcímvédelmét, a jogszabályalkotás pedig mostmár igen messzemenően kénytelen volt elismerni a tényleges birtoklás alapján a tulajdonszerzés lehetőségét. Az élet felfogása szerint, különösen a falusi nép felfogása szerint ugyanis nem az a lényeges', hogy mit irkálnak a telekkönyvi irodákban, hanem az a lényeges, hogy mi történik a valóságos életben. Az ingatlant megvettem, a vételárat kifizettem, az ingatlant birtokba vettem, ennél erősebb jogszerzés nincsen! Az 1918. évben nagyszigorúan kimondtuk egy rendelet ben,10) hogy az ingatlan elidegenítésére vonatkozó jogügylet csak úgy érvényes, ha írásba foglalják. Még nem is telt el egy évtized sem, a kir. Kúria — igen helyesen — bentrekeszti a bár csak szóval megkötött adásvételi ügyletben azt a vevőt, aki a jó konjunktúrák idejében drága pénzen vett ingatlant, s mikor az ingatlan értéke lezuhant, szabadulni akart az ügylettől, mert hiszen azon a vételári összegen, amelyet az ügylet semmissé nyilvánítása következtében az eladótól in integrum restitutio címén visszakaphatott volna, kétannyi ingatlant is tudott volna szerezni.11) Órák hosszáig folytathatnám a példák felsorolását, de azt hiszem, az imént ismertetett példákkal is kellően megvilágítottam, hogy miképen szakadhat el a jog tartalmában az élettől. A példáknak puszta ismertetése is talán egymagában elegendő azoknak a veszedelmeknek a feltárására is. amelyek ezekből a helyzetekből keletkeznek. Jogbizonytalanság, a valóságos élet és a jogi helyzet összekuszáltsága, a gazdasági élet megrendülése, különösen a hitelélet bizonytalansága, a jog kötelező erejébe vetett hit megrendülése követi nyomon az efféle szakadásokat.12) Áttérek ezek után azoknak a helyzeteknek megvilágítására, amikor a jog külső megjelenési formája és az élet között támad szakadék. 10) 1420/1918. M. E. számú rendelet, ") Kúria, 1933. III. 2. P. VI. 1937/1931. Magánj. Dtár. XXVI. k. 122. eset. u) A magyar jogrendszernek nagy értéke a szokásjog kimagasló szerepe, mert a szokásjog könnyebben simul az élethez, a szakadásokat hamarabb betölti.