Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 3. szám - A jog elhajlása az élettől

131 zad elején megalkotott osztrák polgári törvénykönyv és a XIX. század végén hatálybaléptetett német polgári törvénykönyv egyaránt a római jog eszmevilágából épült fel. Csak legújabban, az úgynevezett harmadik birodalomban jutott győzelemre a germanista álláspont, most azonban a minden szélsőséget jellemző egyoldalúsággal. A túlzás abban a téves feltevésben van, hogy korunk bonyolult életviszonyainak jogi szabályozásában mellőzni lehetne a római jog kiművelt rendszerét. Schlegelberger Ferenc birodalmi államtitkárnak, a német kodifikáció vezetőjének a múlt év elején Heidelbergben tartott, nagy feltűnést keltő értekezése-) nem győzött meg arról, hogy a német jog rendszerét a római jogrendszernek elvetésével ki tudnák építeni. Helyesen állapította meg Grosschmid Béni, hogy „miként a görögöt az emberben rejlő művészeti érzék, azonképen szemelte ki a rómait a gondviselés a jogeszme nagy mesterévé".3) Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy a római jog rendszerét ne lehetne és nem kellene nemzeti tartalommal megtölteni. Kissé hosszasabban időztem a római jog recepciójának folyamatával, de a legjellemzőbb példának tartom annak megvilágítására, hogy miképen támadhat szakadék egy nemzet élete és egész jogrendszere között. Hasonló nagy szakadék keletkezésé mutatkozik korunkban is Törökországban. Érthetetlen jelenség, hogy Törökországnak épen a háború utáni nagy nemzeti újjáéledésével egyidejűen szüntették meg a török nemzeti jogot és léptettek életbe nyakrafőre mindenféle külföldi törvénykönyveket. Nem ismerem közelebbről a török életviszonyokat, de elképzelhetetlennek tartom példának okáért azt, hogy a zürichi, a genfi és általában a magas műveltségi színvonalon álló svájci életre szabott kötelmi jog megfelelhetne a kisázsiai kurdok életviszonyainak. Rettenetes szakadéknak kell ott lennie a jog és az élet között. Bár sok bajt okoztak nekünk. — az én családomnak is épen tíz tagját vágták le Mohácsnak mezején, — mégis őszintén sajnálom szegény törököket, valahányszor azt olvasom, hogy kormányzatuk le-letépi egy-egy nemzeti bélyegüket, hogy átültesse hozzájuk minden átmenet nélkül a nyugateurópai civilizációt és ezzel együtt a nemzetközi műveltség sokmindenféle szemetjét. De nézzünk szét a. magunk portáján! Az 1848-as törvényalkotás megszüntette a királyi adományrendszert, az úrbériséget és az ősiségét. Amint az Országbírói Értekezleten Tóth Lőrinc kifejtette.4) az ősiség megszüntetésével. 2) Abschied vom BGB. Vortrag gehalten in der Universitat zu Heidelberg am 25. Január 1937. Verlag Franz Vahlen. Berlin. 3) Grosschmid Béni: Jogszabálytan. Budapest, 1905. 6. 1. 4) Ráth György: Az Országbírói Értekezlet. Pest, 1861. I. k. 17. 1. 1*