Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 2. szám - Dr. Finkey Ferenc megnyitó beszéde

123 A Magyar Jogászegylet civiljogi szemináriumának előadásai. Január 12-én Dr. Dezső Gyula a kecskeméti jogakadémia rendes és a debreceni egyetem nyilvános rendkívüli tanára tartott előadást ..örökös és hagyományos egymásközötti felelőssége a hagyatéki hitelezőkkel szemben" címmel. A tudós előadó feldolgozta és széleskörű vizsgálat tárgyává tette a vonatkozó bírói gyakorlatot és mindenütt teljes figyelemmel volt a magánjogi törvénykönyv tervezet rendelkezéseire. A kitűnő előadáshoz — amely a Polgári Jog könyv társorozatában különlenyomatban is meg fog jelenni Dr. Beck Salamon elnök fűzött megjegyzéseket. Január l!)-én Dr. Réthelyi Sándor nyírbátori kir. járásbíró tartott előadást a „Családi fészek védelme a magyar jogban" címmel. Az előadó a legkülönfélébb tudományágak mezejéről tallózva gyűjtötte egybe a maga széleskörű vizsgálódásainak anyagát. A család és a családi élet társadalmi fontosságának megfelelőleg a sporadikusan jelentkező jogszabályok helyett egy egységesen átgondolt és a jog különböző területein következetesen keresztülvitt programm felállítása és végrehajtása mellett foglalt állást, amely programúinak egyes saját elképzelése szerinti részletkérdéseit is behatóan tárgyalta. Az értékes előadáson Dr. Gál Jenő ügyvéd és az elnöki zárszó jogán dr. Beck Salamon szólaltak fej. Január hó 26-án Dr. Mangold József „Közlekedésügyi problémák" címen tartott előadást, amelyen a szállítmányozási és fuvarozási jog újonnan keletkezett vitás kérdéseit ismertette nagy gyakorlati tájékozottsággal. Különösebb érdeklődésre tarthatnak számot az előadónak a témája körébe eső devizajogi vonatkozásokról szóló fejtegetései. Az előadáshoz Dr. Gaál A. Andor ügyvéd szólalt fel. Kereskedelmi ügyökök jogállásának szabályozása címén a Magyar Jogászegylet Hiteljogi Szakosztályának január 31.-i ülésében Dr. Szenté Lajos ügyvéd tartott előadást. Előadó rámutatott arra. hogy az ügynökök jogállásának szabályozása közel 50 év óta kísért. — de még ma sem tudott megvalósulni. Ennek okát az előadó, aki 1911-ben maga is egy törvénytervezetet juttatott az Igazságügyminisztériumhoz, főleg abban látja, hogy a kereskedelmi ügynök fogalma ma sincs tisztázva; s hogy a kereskedelmi ügynököt, mégpedig úgy a különféle hatóságok, mint a bírói gyakorlat állandóan össze tévesztik az alkusz, a bizományos s az alkalmazott ügynök fogalmával. Elsősorban tehát fogalmilag kell tisztázni, hogy kit értünk kereskedelmi ügynök alatt. — Előadó ezt olykép definiálja, hogy: kereskedelmi ügynök az. aki állandóan meg van bízva egy vagy több kereskedő részéről azzal, hogy .-innak részére ügyleteket kössön vagy közvetítsen. A megbízónak tehát kereskedőnek kell lenni és a megbízásnak állandónak kell lenni. Ezen állandóság különbözteti meg az alkusztól. Fogalmi kelléke a kereskedelmi ügynöknek továbbá az. hogy az ügynök önálló kereskedő. Kirekesztendő!? tehát a szabályozásból az alkalmazott ügynökök, az utazó ügynökök. — Tisztázandó az is, hogy milyen természetű az ügynök és megbízó háza közötti szerződés/Előadó, szemben a Kúria gyakorlatával, a jelenleg uralkodó felfogás szerint, melyhez Kuncz Ödön legújabb tankönyve is csatlakozik, az ügynöki szerződést egy sui generis szolgálati szerződésnek tartja, arriellyel az ügynök háza részére állandóan közvetítő természetű szolgáltatásokat végez. Ez a szolgálati szerződés analóg az ügyvéd vagy orvos jogi szerződésével. — Részletesen foglalkozott előadó az ügynök és háza közötti szerződés egyes részletei-