Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 2. szám - A kir. közjegyző érdekeltsége az általa őrzött zárt végrendeletekben. (1876. XVI. tc. 23. §.)

106 A közjegyzőnek nem a saját érdekeltségéről való tudomása, illetve vélekedése a döntő, hanem annak tárgyi adottsága. (Az érdekeltség absolut és objektív tilalom.) A Kö. T. 49. §-a taxatíve sorolja fel azokat az okokat és körülményeket, melyek a közjegyző közreműködését tiltják. Az •a) pont tiltja a kir. közjegyző közreműködését, ha az ügyben személyesen van érdekelve. Tekintettel arra, hogy a kir. Kúria szerint közömbös körülmény az, hogy érdekeltségéről a közjegyző tud-e, vagy sem, a kérdés punctum saliense: absolut és objektív rendelkezés-e a Kö. T. 49. §-ának a) pontja, vagy nem? Miután a törvény szövege hiányos, e kérdésre feleletet úgy kaphatunk, ha a törvényhely valódi értelmének megállapítása végett mindazt a segítőeszközt felhasználjuk, melyek minden megvilágítandó törvény szövegénél egyaránt alkalmazhatók. Ezek szerint meg kell vizsgálnunk a) a törvény interpretátióját, az analógiát, és c) bíróságaink joggyakorlatát. a) A Kúria a fenti jogszabály megállapításánál kizárólag a grammatikai interpretátiót alkalmazta és a Kö. T. 49. §-ának nyelvtani magyarázatából kiindulva („a törvény nem a magát érdekeltnek tartó, hanem az ügyben egyáltalán személyesen érdekelt közjegyző eljárását tiltja") a jogszabályt a törvényhely kiterjesztően alkalmazott grammatikai interpretátiója alapján vezeti le. „A törvény magyarázatában és alkalmazásában azonban nemcsak a szöveg szószerinti értelmét, hanem a rendelkezés alap gondolatában és céljában megnyilvánult szándékát... is fegyelembe kell venni." (Mjt. 5. §.) A nyelvtani magyarázatnál lényegesebb és kétség esetén döntő logikai magyarázat azonban, — szerény véleményem szerint. — a Kúria ítéletét nem támasztja alá. A Kö. T. 49. §-ának alapgondolata és célja az, hogy az ügyletnél közreműködő hiteles személy pártatlansága és elfogulatlansága biztosíttassék. (Lásd a törvény miniszteri indokolását.) A casus legis tehát a közjegyző részrehajlatlan, — tárgyilagos eljárásának körülbástyázása. Alkalmazva ezt a konkrét esetre, kétségtelen, hogy ha borítékba zárt és tanúk számától eltekintve egyébként teljesen kész végrendeletet vesz őrizetbe a közjegyző, azaz, ha a végrendelet tartalmát nem ismerheti, az érdekeltségéről nem tud és nem is tudhat, így tehát nem is elfogult. Ezt a végrendeletet tehát a törvénynek azon rendelkezése alapján nyilvánítani hatálytalannak, hogy a közreműködő hiteles személy eljárása alkalmával elfogult volt, a tényeknek ellentmondó megállapítás és így a Kúria ítélete. — a logikai interpretátió negligálásá-