Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 2. szám - A kir. közjegyző érdekeltsége az általa őrzött zárt végrendeletekben. (1876. XVI. tc. 23. §.)

104 állótlanságának külsőre fenntartott álláspontján, mint ahogyan a „korlátozott tulajdonjog" — amely lényegében nudum iusra vetkőzteti le a teoretikus okokból meghagyott tulajdonjogot — elismerése is lazítás az elvi állásponton. Az elméletben fentartott tulajdonjog vonalán adódik kérdés: mi lesz a lekötött papírokkal a formai ,.tulajdonos" utáni öröklés esetén? Bele fognak-e esni a hagyatékba, átszállanak-e az örökösökre? Talán folytatódik a következetesség okából a gondolat: átszállanak a papírok az örökösökre — a korlátozással terhelten. (Ki gondol arra, hogy a gazdasági tartalmától megfosztott nudum ius alapján az örökös örökösödési illetéket is visel). A „fejletlen alak" zavarai mindenképen megmutatkoznak, még ha az ítélet — a doctrinalis tanok formai fenntartása mellett az életszükségletekkel számolva — doctrinár következésein túl is ment. II. Az ítélet egy másik elméleti kérdést is aktuálissá és gyakorlativá tesz. Sajnos, e második vonatkozásban az eset nem teremtett kényszerű alkalmat arra, hogy legfőbb bíróságunk részletesebben nyilatkozzék. De így is egyetlen mondatot ki kell emelni a Kúria ítéletéből. A téma, amelyről szó van. Meszlény Artúr élettermésének egyik kései alkotása. Meszlény előbb a Jogtudományi Közlönyben, majd a Jogász Egyletben az MMT. megbízási fejezetéről tartott előadásában fejtette ki nézeteit az „önálló megbízott"ról. Önálló megbízott, aki nincs a megbízó utasításához kötve, akit megbízotti minősége saját jogköréből folyó, a megbízótól függetlenített imperiumihoz, rendelkezési joghoz jut. A Kúria utal arra, hogy a részben ellentétes érdekű megbízók közös megbízottjától — mindenesetre az erre vonatkozó jog fenntartásának lehetősége által tompítottan, — a megbízók külön-külön egymástól függetlenül a megbízást vissza nem vonhatják. Majd folytatja a Kúria: „az ilyen közös megbízottat mindenesetre önállóan a megbízóknak esetről-esetre adandó meghatalmazása nélkül is feljogosítottaknak kell tekinteni azoknak az intézkedések és joglépéseknek a megtételére (áz önállósági jogkör tartalmi megszabása már csak eseti fontosságú). Ezzel a kijelentéssel az önálló megbízott kategóriája bevonult a bírói gyakorlatba és pedig egyszerre két jogi következéssel: az egyéni visszavonási jog megszorítása és az önálló — utasítástól függetlenített — ügyködési jog tekintetében. Meszlény teóriájának ezt a posthumus győzelmét kegyelettel említjük meg. B. S. A kir. közjegyző érdekeltsége az általa őrzött zárt végrendeletekben. (1S76. XVI. tc. 23. §.) R. S. közjegyzőnek évtizedek óta állandó ügyfele M. X. végrendeletet készít. Figyelemmel különböző családi ügyére, oly formát óhajt választani, mely végrendeletének tartalmát mindenki előtt titokban tartja és ezért a közjegyző tanácsára,