Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 2. szám - A mezőgazdasági hitel átképzése

82 Ilyen intézkedés az. amely az egyetemleges jelzálogjogok terheinek a különböző módon terhelt ingatlanuk közötti megosztására vonatkozik s amely nincs figyelemmel a terhelés különbözőségére. (Jt. 57. §. 1. bek.) Fontos lenne a Jt. 62. §-ának a megtérítést igényre vonatkozó intézkedéseit kiterjeszteni arra az esetre is, amidőn sze mélyes adósról van szó. T. i., ha a hitelező egyetemleges jelzálogjoggal biztosított követelésére az egyik jelzálogból többet kapott, mint amennyi azt az érdekeltek egymásközti viszonyában arányosan terhelné, úgy az ezáltal hátrányosabb helyzetbe került telekkönyvi érdekeltnek megtérítési követelése van azokkal szemben, akik a kielégítés folytán kedvezőbb helyzetbe jutottak. Szükséges lenne ezenkívül a keretbiztosítéki jelzálog átruházására, vonatkozó jogszabályoknak oly kiegészítése, amely kizárja a Jt. 70. §-ának oly értelmezését, hogy a jelzálogjog átruházása maga után vonja a biztosított jogviszonyból eredd kifogásoknak a jóhiszemű váltóbirtokos jogaival szemben érvényesíthetőségét is. Ezek a kiegészítések magának a Jt.-nek alaptételeit semmi esetre sem érinthetik s jelzálogjogunk továbbra is alkalmas arra. hogy a hiteligények kielégítésének instrumentuma legyen, ha különben gondoskodás történik a pénzintézetek teljesítőképességének megfelelő biztosításáról. A pénzintézetek teljesítőképessége szempontjából figyelembe jön elsősorban a visszleszámitolás. A háború utáni idő a jegy bankok szerkezetét is lényegesen mégváltoztatta s visszahatott magára a visszleszámitolási anyagra is. A jegybankok tárcájából a. kereskedelmi váltó a nyugati államokban is eltűnt, nálunk pedig a. hajdan nem szívesen látott paraszt váltó és bekebelezett váltó polgárjogot nyertek. Mai valutáris viszonyaink mellett ezzel számolnunk kell s ha a visszleszámitolási kereteket kissé tágítjuk is. az mindaddig nem veszélyes, amíg a hiteltnyújtó szervek gondosan ellenőrzik, hogy az igénybeveti agrárhitel tényleg produktív célokra lett-e felhasználva. Produktív cél természetesen csak a termelés és a. termelés költségéinek (ideértve az adófizetést is) fedezése. Kgyrészt a kényszertakarékossági intézmények (OTÍ, MARI) versenye, másrészt az állam egyes intézményei, nevezetesén a Postatakarékpénztár által történt elvonások a pénzintézeteknél elhelyezett takarékbetétek képződését lényegesen hátráltatták. Gondoskodni kell a. pénzintézetek teljesítőképességének biztosítása céljából, hogy ezek az .elvonások eirensúlyoztássánák A takarékbetétképződésben hátráltató hatása van annak is. hogy a közönség egy része a pénzérték állandóságai nem látja eléggé biztosítva. Legtöbben csak ideiglenesen heverő pénzükét helyezik ;el betétként, az egyéb -tőkét iparkodnak értékállandó módon elhelyezni, habár ez igen sokszor hamis irányba tereli a