Polgári jog, 1937 (13. évfolyam, 1-10. szám)
1937 / 2. szám - Adalékok a joglemondás tanához
67 delkezés hatályossága, mert álláspontja szerint még akkor is hatályossá válik a rendelkezés, ha a rendelkező csak utóbb szerzi meg a tárgyat, vagy a rendelkezés jogát. (1036. §.). Bírói gyakorlatunk következetesen elismeri a jövőbeli jogról lemondás lehetőségét.') Különösen kimunkálta magánjogunk az öröklés1 öl, az élők közti és öröklési várományról4) előre lemondás szabályait; ezekről való lemondás érvényessége hazai jogunkban régtől fogva gyökeret vert jogszabály."') Sőt a joggyakorlat e téren az interpretatio extenziva felé hajlik, mert kiterjeszti a lemondás joghatályát a lemondás időpontja után szerzett vagyonra is. (562. E. H.) Kétségtelen tehát, hogy a jog tartalmának és terjedelmének ismeretlensége nem vonja maga után a joglemondás hatálytalanságát. Ám ezzn elvi tétel alól többrendbeli kivétel van. Számos jogszabályunk kifejezetten tiltja a lemondást a jövőbeli jogról Szóhasználatuk szerint a jogról ..előre" lemondás nincs megengedve. így általános szabály, hogy a bíróság előtti védekezés jogáról előre lemondani nem lehet, ami folyik abból a tételből, hogy a védekezés joga közjogi természetű jogosítvány.0) De nemcsak a védekezés jogáról, hanem jogvédelmi igényünkről sem mondhatunk le előre. A keresetjog, mint közjogi (alaki) jogosítengedményezi a később megkötendő szerződésből származó követelését, vagy a kereskedő előre leköti a folyószámlájára befolyó követeléseket, (i. m. 155.) A német irodalomban a jövőbeli jog feletti rendelkezés hatályossága vitás. Bergk szerint rendelkezés csak már létező jog felett történhetik. (Übertragung u. Pfandung künftiger Rechte 68, 72, 98), Ohmayer szerint a jövőbeli követelések engedményezhetők, de zálogtárgyul csak oly jövőbeli jogok, szolgálhatnak, melynek tény és jogalapja (rechtliche Grundlage) a zálogbaadó vagyonában már megvan. (Verfügung über künftige Rechte 172—180.) A bírói zálogjog tekintetében a mi gyakorlatunk is azt tartja: „Jövőbeli követelések joghatályosan lefoglalhatok, ha az a jogviszony, melyből a követelés keletkezett, illetve keletkezni fog, a foglalás időpontjában, már fennállott." (K. V. V. 1541 1936. Magy. Tkzés 1936:371. o.) ') A 298. E. H, szerint a közszerzeményi jogról való lemondás ,,még tényleg nem létező vagyonra" is vonatkozhatik. *) Az öröklési jog és öröklési váromány közti különbségre (1. Szladits: A m. magánjog vázlata 1933. L 263—265.) V. ö. Kern Tivadar: ,, . . . amiről az illető lemond, az helyfoglalás az örökhagyóval fennálló törvényes öröklési kapcsolatban s a lemondás abban áll, hogy a lemondó ezen kapcsolatból kilép. (Fodor: Magy. magánjog V. 164.). — Személyi szerint a delatio előtt nincs öröklési jog, csak öröklési várományosi joghelyzet, ilyenkor a lemondás tárgya nem jog, hanem váromány (i. m. 152.) Walsmann is élesen különböztet a várományról és a jövőbeli jogról előzetes lemondás között (Der Verzicht 143— 144., 293—294.) — Unger úgy véli, hogy az öröklési lemondás már meglévő jogra vonatkozik, (i. m. 94. §. 41. j. 185. o.) — A francia jog nem ismeri el érvényesnek az örökhagyó életében eszközölt lemondást az öröklési jogról. C. C. 791. §. "•) Fabinyi: Öröklési jog stb. 1935. 35., 50—57. h) ,,A védekezés jogáról előre teljesen lemondani nem lehet." K. VI. 5108 1935. J. H. 1936:137.