Polgári jog, 1937 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 10. szám - Az "uj bemutatás" joga és a "fuvarokmány" ellenében való fizetés a tőzsdei áruüzleti szokások szerint

616 reskedelmi szokás mást nem kiván, a teljesítés bármikor követel­hető és bármikor eszközölhető"). A tőzsdei árúüzleti szokások eddig érvényben volt 56. §-a az eladó javára a fentiek értelmében biztosított új bemutatás jogát nem szabályozta kimerítően. Ez a szokványhely ugyanis azt a véghatáridőt, amelyen belül az új bemutatás foganatosít­ható, csak a „bizonyos határidőn belül teljesítendő" szerződé­sekre vonatkozólag állapította meg — megállapítván azt, hogy az ilyen ügyleteknél az új bemutatás csak a kikötött határidőn belül foganatosítható. Az egybevetés kedvéért emlékezetbe ho­zom az Mtj. 1390. §-a 1. bekezdésének szövegét: „Az eladó, ha még nem telt el idő, amely alatt joga van teljesíteni, ele­jét veheti a vétel felbontásának azzal, hogy ennek az időnek eltelte előtt a hiányt pótolja; egyedileg meg nem határozott do­log eladása esetében azzal is, hogy ugyanezen az időn belül sa­ját veszélyére és költségén a hiányos dolog helyett hiánymen­teset szolgáltat a vevőnek. Ha azonban e jogával oly időben él, amikor már teljesítési késedelemben van, köteles a vevőnek a késedelemből eredő kárát megtéríteni." Konkrét esetben a tőzsdebíróság, a 183/1921. sz. ítéletében kimondotta, hogy „azonnali" szállításra kötött, különösen a felek magatartása, vagy kölcsönös hallgatása által meghosszabbított ügyletek nem olyanok, amelyeknél a teljesítési határidő utolsó napja naptárilag van megállapítva, ezek az ügyletek tehát nem tekinthetők bizonyos határidőn belül teljesítendő szerződések­nek. A szokásos 56. §-ának ama rendelkezése tehát, hogy „a bi­zonyos határidőn belül teljesítendő szerződéseknél mindig csak a kikötött határidőn belül" foganatosítható az új bemutatás, ezekre az ügyletekre nem vonatkozik. Kimondotta azonban a bí­róság azt is, hogy az esetben, ha az eladó a szakértőbizottság előtti eljárást és az árú minőségének a szokványok által célzott legrövidebb időn belül való megvizsgálását lehetetlenné tette, e magatartása folytán szükségessé vált esetleges per elhúzódásá­nak veszélyét magáravállalta, valamint annak kockázatát is, hogy az időmúlás folytán a pótszállítás jogától eleshetik. Látnivaló, hogy az árúüzleti szokások 56. §-ának nem vilá­gos és kétséget támasztó rendelkezéseit a bírói gyakorlat sem tudta teljesen eloszlatni, mert — míg a fent ismertetett ítélet alap­ján megállapítható az, hogy az új bemutatás az „azonnal" tel­jesítendő ügyleteknél a szokások szerint a teljesítésre rendelke­zésre álló időn túl is lehetséges, arra nézve, hogy melyik az a végső határidő, amelyen túl pótszállítás az eladót már meg nem illeti, a bírói gyakorlat támpontot nem adott. A tőzsdei árúüzleti szokásoknak új 56. §-a a bizonytalan­ságot megszünteti. Az újonnan szövegezett szokványhely a ..bi­zonyos határidőn belül teljesítendő" ügyletekre vonatkozó sza-

Next

/
Thumbnails
Contents