Polgári jog, 1937 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 10. szám - Lemondás az igazgatósági tagságról

594 A méltányossággal, a szolgálati etikával, a szolgálati viszonyban különösen megkívánt hűség, bizalom és jóhiszemmel össze nem fér a munkavállalónak az az eljárása, hogy a járandósága kiszolgáltatása körül elsőízben tanúsított, összesen 3 napos késedelmet előzetes figyelmeztetés nélkül felhasználta arra, hogy a szolgálatot azonnali hatállyal felmondja. (P. II. 1085/ 1937.). Iparossegédnél is kiköthető a törvényesnél hosszabb felmondás és végkielégítés. (P. II. 3160/1937.). Ha a szolgálati szerződés a munkaadót nem kötelezi arra, hogy a munkavállalót életfogytiglan vagy a teljes nyugdíjra jogosító szolgálati idő eléréséig a szolgálatban megtartsa: a munkaadó kizárólagos elbírálásának körébe tartozik, fennforog-e olyan szolgálati tekintet, amely az alkalmazott állásának felmondását és nyugdíjba helyezését indokolja, (P. II. 2325/1937.). Nyugdíjfizetési kötelezettség kifejezett elvállalása, szolgálati szerződésen, nyugdíjszabályzaton vagy általános szokáson alapulhat. Szabályzat hiányában az ellátás mértékét a munkaadó állapítja meg. Általános magánjogi szabály, hogy ha a szolgáltatás mértékének meghatározása az egyik szerződő félre van bizva, annak a méltányosság szerint kell történnie; ha a meg határozás méltánytalan, vagy ha a fél a meghatározással késlekedik, a szolgáltatás mennyiségét a bíróság határozza meg. (P. II. 2309/1937.). Még ahol nyugdíjszabályzat is van hatályban, kizárható a nyugdíjjogosultság, de ezt az alkalmazott szolgálatba lépésekor kifejezetten ki kell kötni. Nem következik a nyugdíjjogosultság még abból sem, hogy a munkaadó tévedésből két negyedévre levont nyugdíjjárulékra, mert ebből a tévedésből a munkavállaló jogokat nem származtathat. (P. II. 3156/ 1937.j. Viszont a nyugdíjba beszámítható szolgálati idő nem rövidíthető meg azáltal, hogy a munkaadó a járulékok levonását késedelmesen kezdte meg és ebből a munkavállalót joghátrány nem érheti. (P. II. 3251/1937.). Kereskedelmi csalás a ravasz fondorlat és megtévesztés esetein kivül az állandó bírói gyakorlat értelmében csak akkor állapítható meg, ha az eladó rosszhiszeműleg járt el vagy más árut szállított, mint amit a vevő nála rendelt, vagy pedig olyan hiányokban szenvedő árut szállított, amelyek az ismert és közölt célra az árut teljesen hasznavehetetlenné teszik. (P. IV.- 3273/ 1937.). A kény szer egy ességi adós hitelezője jogosult a készfizető kezes által teljesített fizetést az elengedett hányadra elszámolni és az adós kvótális kötelezettsége mértékének megállapításánál