Polgári jog, 1937 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 10. szám - Jelzálogjog alapítása a kényszeregyességi kérvény beadása után

566 tok birtokosaként ki jelentkezett, hanem csak azt az időpontot említi, amikor az okiratot 'kiállították. Épen ezért—' anélkül, hogy a fentiekben kifejtett elvi álláspontomat feladnám —• tarthatósnak kell tekintenem azt az álláspontot is, amely szerint mindenkor a bekebelezési engedély kelte a döntő momentum. E szerint a ifelfogás szerint az okirat keltéhez nem fűződnek a lentiekben vázolt vélelmek, hanem a keletnek önmagában van jogi jelentősége. Azt hiszem azonban, hogy ez a felfogás a. telekkönyvi eljárás /körén túl nem érvényesülhet és különösen nem léhet kizárni a tömeggondnok részéről annak a megtámadási per sikerét eredményező bizonyítását, hogy a hitelesített magánokiratba foglalt bekebelezési engedély a csődnyitáskor még a közadós birtokában volt és azt a közadós valamilyen úton-módon csak utóbb juttatta a hitelező birtokálba. V. Még néhány szót kell szólanom de lege ferenda is. A jelzálogjog jogszabályai az 1927: XXXV. törvénycikkben és az azzal kapcsolatos jogszabályokban bő kifejtést találtak. A fizetésképtelenségi íjog korábbi keletű jogszabályainak ezekkel az újabb jogszabályokkal való harmóniába hozására viszont mindeddig nem volt alkalom. Ennek a szabályozatlanságnak csupán egyik irányú következményeit próbálom a fentiekben megmutatni. Azt hiszem a kifejtettek is kellő alapot adhatnak két vonatkozásban is új jogszabály alkotására. a) Helyén való lenne exressis veribís szabályozni, hogy a ranghelyfeljegyzés esetében mi az utólagosan bekebelezett jelzálogjog hatálya ós mi a jogszerzés szempontjából releváns időpont. Ennek a problémának a fentiekben kifejtett megoldása — magam is elismerem — mesterkéltnek látszik és addig, amíg azt az írott jog tiszta pozitív szabállyal meg nem oldja, vagy a ranghelyfel jegyzéssel kapcsolatos anyagi jogi kérdések tekintetében egy egységes kiindulási pontot nem ad, minden megoldási kísérletnek szükségképen mesterkéltnek, a Begríffsjurisprudenz okoskodásaihoz hasonlónak kell maradnia. b) Amennyire látom, az adós jogcselekményei hatálytalanságának érvényesítése nincs kellőképen kiépítve. A megállapítási és a rangsorperek, a jóhiszemű szerzők védekezési lehetőségére figyelemmel, hosszú ideig tartó bizonytalanságot eredményeznék. Az elsősorban tárgyalás alá vett jelzálogjog esetében annyira egyszerű a hatálytalanságot előidéző körülmények felismerése, hogy nem lenne nehéz legalább a hitelezők javára szóló jelzálogi bejegyzés (Ke. 80. §.) esetében a rangelsőbbséget is hivatalból bejegyezni, abban az esetben pedig, ha kényszeregyességi likvidáció során, vagy egyébként a hitelezők érdekében az ingatlan értékesítésre kerül, a tulajdonjognak a vevő