Polgári jog, 1937 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 10. szám - Jelzálogjog alapítása a kényszeregyességi kérvény beadása után

559 Első pillanatra, kézenfekvő azt mondani, hogy az adós a miaga jogalapító ügyletét a bekebelezési engedély kiállításával befejezte és ami ezután következik, az már a második érdekelt félnek ettől külnvált jogszerző aktusa. Hiszen a bekebelezési engedély még >az azt kiállító cselekvőképességének utóbb beálló elvesztése, sőt halála (tkr. 72. §.) következtében sem veszti erejét. Csakhogy az említett álláspont ellen — Grosschmid tanítása nyomán"') — három elnevezést is tehetünk. 1. Mi történik, ha a békebelezési engedély a hitelező kezén elpusztul, pl. elég? Mondhat ja-e az adós, hogy ő a maga részéről már mindent megtett, ám lássa a hitelező, hogy hogyan szerzi meg a telekkönyvi jogot? Bizonyára nem mondhatja, hanem ha nem is lehet őt arra a fáradságra kényszeríteni, hogy újabb írást állítson ki, mindenesetre — ha ezt kényelmesebbnek tartja — köteles lesz tűrni, hogy bírói ítélet alapján a jelzálogjogot újabb okirat kiállítása nélkül is békebelezzék. 2. Mi történik, ha az adós — még mielőtt a hitelező a bekebelezési engedély alapján a kérelmét a telekkönyvi hatóságnál előterjesztette volna — az ingatlant eladja és a tulajdonjog bekebelezése iránti kérvény előbb ér a telekkönyvi hatósághoz? Minthogy az auctor jogának fennállását a tkr. 61. §-a értelmében a kérvény beadásakori jogállapot szerint kell vizsgálni, kétségtelen, hogy a hitelező nem fog jelzálogjogot szerezni. 3. Ha a békebelezési engedély az adós részéről valóban a szolgáltatás befejezését jelentené, olyan esetben, amikor a közadós adásvételi szerződés alapján tulajdonjog bekebelezésére kapott engedélyt, de azt a csődmyitásig nem használta fel, azt kellene mondanunk, hogy a másik féli a közadóssal szemben a kétoldalú szerződésen alapuló tartozását már teljesítette és ennek folytán a Cst. 18. §i. és 19. §-a értelmében a vételárkövetelését csák csődhitelezőként érvényesítheti akkor is, ha a tulajdonjog átírását csak a osődnyitás után kérik a telekkönyvi hatóságtól. Ez a megoldás azonban nem helytálló, mert az ilyen esetben csák a Cst. 20. §-a kerülhet alkalmazásra. Ha tehát a bekebelezési engedélyt a csődnyitás után felhasználják, a vételártartozást a Cst. 48. §-ánia!k 2. pontja alapján a tömeg tartozásaként kell kifizetni. A vázolt jelenségek mind arra a közös alapra vezethetők vissza, hogy a telekkönyvi jogalapítás vagy jogátruházás egy több láncszemből álló folyamat, amelynek nem az okirat kiszolgáltatása áll a végén, hanem ennek megtörténte után is kell 5) L. Fej. Jub. I. 201. 1. 14. alj., 208. és köv. 1. 18. és 19. alj.