Polgári jog, 1937 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 10. szám - Jelzálogjog alapítása a kényszeregyességi kérvény beadása után

556 aminek következtében a hozzájárulást nélkülöző, vagy épen a vagyonfelügyelő tiltakozásától kísért ügylet, mint csonka ügylet önmagában érvénytelen, illetőleg mindlenikivel szemben hatálytalan lenne. Ezzel a rendelkezéssel azonban ellentétben áll ugyanazon §. 3. bekezdése, amely az eljárás megindítása előtti időre szóló tilalom elleniére, valamiint az eljárás megindítása után hozzájárulás nélkül, sőt kifogás vagy fenntartás ellenére létesített ügyleteiket egyaránt csupán a hitelezők irányában nyilvánítja hatálytalanoknak. L-éhetne ugyan úgy okoskodni, hogy a 2. bekezdés szabályainak meg nem felelő jogcselekmények mindenkivel szemben hatálytalanak, hiszen a rendelet azok ,,hatályosságához" kíván meg bizonyos előfeltételeket. Csalkhogy a 3. bekezdés a hitelezőikkel szembeni hatálytalanságot csupán az eljárás befejezetté nyilvánításának előfeltétele alatt mondja ki, a 4. bekezdés pedig erre még rá is dupláz azzal, hogy a hatálytalanságot bizonyos időn túl nem lehet érvényesíteni. Merőben képtelenség lenne ennek folytán a 2. bekezdésben az ügylet csonkaságán alapuló abszolút hatálytalanságot kimondó (rendelkezést látni, mert ez annyit jelentene, hogy a mindenkivel szemben feltétlenül hatálytalan ügyletek épen az elsősorban védeni kívánt hitelezőkkel szemben csak feltételesen hatálytalanok és épen ezeknek a hatálytalanságra hivatkozása van időhöz kötve. A 2. bekezdés tehát lényegileg nem mond többet, mint hogy hozzájárulás nélküli ügyletet az adósnak az eljárás megindítása után nem szabad kötnie, sőt még ezt sem mondja, hanem, hogy ezt legalább is akarja mondani, az a 86. §. 2. pontjából tűnik ki, amely a 20. §. 2. bekezdésében foglalt rendelkezés megszegéséhez bizonyos az adósra hátrányos következményt füz. Végeredményben tehát a 2. bekezdés is épúgy csak tilalmat tartalmaz, mint az első ós a hitelező érdekét bármelyik tilalom megszegése esetében egyaránt a hitelezőkkel szembeni hatálytalanság védi meg. A rendelet önmagának ellentmondó, a fentiekben elemzett szövege Meszlényt is ellenmondásba keverte. Kommentárjának ugyanabban a bekezdésében Olvassuk a következő két mondatot: ,,Az adós önálló rendelkező joga a rendes üzletvitel körébe tartozó ügyletekre van szorítva; ezen túlmenőleg azonban az ügyletek érvényességéhez a vagyonfelügyelő hozzájárulása szükséges . . ." Ingyenes jogügyletet nem lehet kötni, ,,csak azt jelenti, hogy a jóhiszemű szerzés korlátai közt az ilyen ügylet a hitelezők irányában hatálytalan".2) Véleményem szerint teljességgel -) Komni. 4^. és 41). I.