Polgári jog, 1937 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 10. szám - A francia devalorizáció és a nemzetközi szerződések

554 kozólag, hogy ilyen záradékot kötvényeikben felvegyenek. A szelvények beváltási összege a livre sterling árfolyamához köttetett, ami majdnem azonos a tényleges livre sterling kikötéssel; a jogalkalmazás ezt a záradékot is a közrendbe ütközőnek minősítette. Az értékváltozáshoz alkalmazkodó záradékoknál az ú. n. „clauses d'echelles mobiles", melyek a fizetendő összeget egy meghatározott mértékegység értékéhez kötik, különbséget kell tennünk: melyek a fizetés összegét külföldi pénz árfolyamától teszik függővé, érvénytelenek, azok ellenben, melyek valamely árú értékét veszik alapul, érvényesnek mondhatók; végül azok, melyek a megélhetéshez szükséges összeget az áruk hivatalos indexének felhasználásával veszik mértékül, nem más. mint külömböző áruk értékéhez kötött összetett mérték, mely így érvényes. E záradékot a joggyakorlat több esetben elfogadta. Franciaországban jelenleg nem kérdés a követelések felértékelése. Ez a kifejezés már magában bírálható, tulajdonképen azokban az országokban, ahol ezt megengedik, nincs másról szó, mint az aranyzáradékkal nem védett hitelezők védelméről. A bíróságok ilyen keresettel nem is foglalkoztak, nem is lenne semmi sikerre kilátása az ilyen kérelemnek. Annyit lehet említeni, hogy ilyen német bíróságok által hozott felértékelési ítéletek végrehajtását a francia bíróságok megtagadták legtöbbnyire a közrendi klauzulára való hivatkozással. Tudomásunk szerint kereskedelmi bírósági döntés e kérdésben nem volt; pedig e bíróságok inkább a méltányosság, mint a tételes jog szerint ítélnek és így inkább lett volna alkalmuk a jelenlegi helyzetben ilyen kérelmekkel foglalkozni. Nézetünk szerint e bíróságoknak a francia jog három uralkodó eszméjéből kell kiindulnia: - egyrészt az előre nem látásból, mely a hibát az előre nem látó és nem tájékozott hitelezőre hárítja; — a jogtalan gazdagodásból, mely ugyan csak határozott esetekre foghat helyt, melyeket a törvény külön felemlít, de megakadályozza az előbb említett esetekben, hogy az egyik szerződő fél tisztességtelenül gazdagodjék (mely eset az ingatlanokra vonatkozó feltételek szabályozásánál fordul elő); — végül a belföldi közrend szempontja tekintetbe veendő még akkor is, ha egyesek romlását, feláldozását vonja is maga után, az az a hitelezőnek bőkezűen adott felértékelés nem vonhatja maga után az áraknak és a megélhetési költségeknek emelkedését. Még az lenne megvizsgálandó, hogy a külföldi bíróságok miként alkalmazzák a VI. szakaszban említett kivételeket, ha a területükön végrehajtás céljából megkerestetnek. Ez az igen fontos kérdés nem tartozik e cikk keretébe. Csak arra utalunk.