Polgári jog, 1937 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 1. szám - Irányított gazdálkodás, állami beavatkozás és a jogrendszer elváltozásai

8 e beavatkozás lényegében ebben az irányban mozog. A különbség csak az, hogy a szovjetet kivéve, mindegyik meglepődik, ha ezt a megállapítást szegzik vele szembe. Az itt tárgyalt kérdés szempontjából jelentősebbnek tartjuk azokat a változásokat, amelyek a kötelmi jog és a kereskedelmi jog számos alapvető rendelkezése tekintetében mutatkoznak. A tradicionális jognak az a rendszere, amelynek gondolatvilágában felnőttünk, bizonyos ügyletcsoportokra nézve általános jogelveket állapít meg, s ezek nyernek azután az e körbe eső egyes ügyletekre alkalmazást. Az irányított .gazdálkodás jogszabályainak kiépítése ezzel szemben a jog atomizálódására vezetett: az egyes ügyletfajok és ügyletkötő személyek különböző kategóriáira teljesen eltérő jogelveket és jogszabályokat alkalmaz. A klasszikus jog szabályai szerint ismerjük az adás-vételi, a bérleti, haszonbérleti ügyleteket s ha valamilyen felmerült konkrét jogügyletre nézve megállapítjuk, hogy ezek sorából melyik kategóriába tartozik, úgy azt is tudjuk, hogy mely jogszabályokat kell az adott esetben alkalmazni. Az irányított gazdálkodás jogrendszerében azonban nem állhatunk meg ennél az ügyleti csoportosításnál. Nem csak a különböző ügyletfajokra nézve találkozunk eltérő szabályokkal, — hanem az egyes csoportoknál külön is, az ügyletek tárgyához képest. Ma már nálunk is eltérő szabályokkal találkozunk a gyapjúra, burgonyára, tejre, vagy a paprikára vonatkozó adás-vételi ügyleteknél. Más jogszabályok alkalmazandók egyes ügyletcsoportokban a mezőgazdákra, mint az iparosra, vagy a kereskedőre, aminthogy más rendelkezések érvényesülnek a kereskedelmen belül az áruházakra, mint a kereskedelem egyéb kategóriáira. így a kereskedelmi és magánjog egy része a foglalkozási ágak és hivatások szervezeti jogává alakul át. A jognak ez az atomizálódása azonban azt is jelenti, hogy míg a klasszikus jogszabályok általában az egyes ügyletcsoportokra vonatkozólag csak bizonyos kereteket állapítottak meg, s ezeket tartalommal a felek autonóm akaratelhatározása tölthette meg — addig az irányított gazdálkodás részletes közigazgatási jellegű szabálytömeggel írja elő az ügyletek mikénti lebonyolítását, azok megszületésétől, egészen végső bef ejeződésükig. Míg a tradicionális j ogszabály az ügyletek nem teljesítéséhez, vagy nem megfelelő teljesítéséhez fűződő jogkövetkezmények levonását a felek akaratelhatározása körébe utalta, s a jog csak azokat a lehetőségeket állapította meg, amelyek az ügylet nem teljesítésének konzekvenciájaként levonhatók, — az irányított gazdálkodásnál e szankciók helyett a prevenció elve érvényesül. A márkázási törvények például a minőségi kifogások felmerültének lehetőségét az árúminőség kötelező ellenőrzésével kívánják kiküszöbölni. Az eladó e márkázás alá eső cikkeknél nem is