Polgári jog, 1937 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 2. szám - Az életbiztosítási szerződés megszünése

116 alapján elrendelt árverés esetében nincs helye." De nem is volna belátható, miért ne legyen igénylési lehetőség a 2. és 3. alakulatnál, hiszen az ezen törvényhelyeken nyugvó elzálogosítás is sértheti harmadik személy, az igényperrel fellépő tulajdonos jogát. Ezen alapon tehát megállapíthatónak tartom, hogy akár a Kt., akár a Vt., akár az általános magánjog alapján szerzett is a zálogjog, az igénylés lehetősége vagy kizártsága szempontjából a zálogjog közelebbi (magán-, kereskedelmi- és váltójogi) jellege közömbös, hanem erészben csak az a döntő, hogy a zálogjogot alapító jogügylet az igénylő tulajdonjogára tekintettel érvényes vagy érvénytelen-e. A Kt. 115. §-a ezen belül csak annyiban tesz különbséget, hogy az utóbbi két alakulatnál a jogérvényesítés gyorsítása érdekében az igénybejelentési felhívás kibocsátását és az elsőség iránti eljárást mellőzi. Dr. Ballá Ignác. Az életbiztosítási szerződés megszűnése. A biztosítási jog számos vitás problémája közül az utóbbi időben különösen ráiterelődött az általános figyelem arra a kérdésre, hogy a díjfizetés elmulasztása menmyíben okozza az életbiztosítási szerződés megszűnését. A megszűné s időpont ja és előf eltételei körül a judikatura ellentétes döntései következtében teljes bizonytalanság uralkodik és ennek elhárítása égető problémája a magyar biztosítási jognak. Mintán a közeljövőben a Kúria jogegységi tanácsa e kérdéssel foglalkozni fog és így most már a felmerült vitáikat véglegesen el fogja dönteni határozatával, amely minden bíróságra egyaránt kötelező erővel fog bírni, az alábbiakban rámutatok az eldöntésre váró problémák lényegére. Az 1927: X. t.-c, a biztosítási novella életbelépése előtt a vizsgálandó kérdést a Kereskedelmi Törvény 505. §-ának 3. pontja szabályozta, amely szerint a díjfizetés elmulasztása csak akkor okozta a szerződés megszűntét, ha a visszatérő időszakokban fizetendő díj a lejárat után 30 nap alatt, vagy az engedett halasztás leteltéig ki nem fizettetett. Itt tékáit a törvény egy 30 napos utólagos teljesítési határidőt engedélyezett, amely allatt a biztosító a kockázatot tovább viselte, de ha e határidő eredménytelenül telt le, vagyis a szerződő fél a díjat az alatt nem fizette ki, a biztosító díjköveteléslét bírói úton nem érvényesíthette ás így erre az időre ingyen viselte a kockázatot. Ez a szabály ugyan némi csorbáit ejtett a biztosítási szerződós synallagmatikus voltán, de nagyobb méltánytaliainságnak ezt nem lehet tekinteni, miután ezzel a felek már a szerződés megkötésének időpontjában számolhattak és az időtartam, amelyre úgyszólván ingyen viselt kockázatot a biztosító, határozott és elég rövid volt. A biztosítási novella, illetve az annak alapján kialakult gyakorlat folytán megváltozott a helyzeit. Az 1927: X. t.-c. t. i. 9. §-ában csak azt mondja, hogy az életbiztosítási szerződés alapján az időszakonként