Polgári jog, 1937 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 2. szám - A fedezeti elv érvényesülése az ingatlanvégrehajtási eljárásban

106 Igénypert indíthat a letevők érdekében az a pénzintézet is, amelynél a részvények a foglalás idejében közgyűlési letétben vannak. Ennek megengedésére alapul szolgál az a törvényhozói gondolat, amely köztartozások behajtása végett vezetett foglalásoknál megengedi, hogy a kisiparos vagy ügyvéd a maga ügyteleinak érdekében ugyancsak kiigényelje a lefoglalt dolgokat. Ha azonban a letevő maga igénypert indított, a bank igénykeresetét el kell utasítani. (P. V. 3629/1936.). Dr. Vági József. V A fedezeti elv érvényesülése az ingatlan végrehajtási eljárásban/) Irta: dr. Friml Antal I—III. ker. kir. jib. titkár. I, A végrehajtási eljárás olyképen van szabályozva, hogy az árverésen az ingatlan becsértékét megközelítő ár lehetőleg eléressék és e cél érdekében megállapítandó az az árszint, melyen alul az ingatlan egyáltalában el nem adható. A Vhn. 26. §-ában foglalt e tárgyú korlátozó rendelkezés mellé kapcsolódik az 5610/1931. M. E. sz. rendelet 21. §-ában megformulázott fedezeti elv; ,,az ingatlant végrehajtási árverésen eladni nem lehet, ha 'az elért árverési vételár a végrehajtató követelését megelőző rangsorban kielégítendő terheket teljesen nem fedezi". A fedezeti elv érvényesülése előtt az egyes végrehajtási jelzálogos hitelezők között nem volt külömbség az árverés kérés és megtartás tekintetében. Ez a látszólag ma is külömbség nélküli jogállás a fedezeti elv érvényesülése mellett át van törve. Az által ugyanis, hogy az a legalacsonyabb vételár, amelyen az ingatlan még eladható, nem teljesen a kikiáltási árt képező becsértékhez, hanem egy bizonyos határon (Vn. 26. §.) túl, a hitelezők követelésének összegéhez ig'azodik, lényegesen megszűkült a végrehajtási joggal biró hitelezők részére eddig nyitva állott azon lehetőség, hogy a leghátulsó helyen álló végrehajtási jog*) A fedezeti elv a német jogi irodalomnak egyik sokat vitatott problémája. A mi irodalmunk e kérdéssel nem igen foglalkozott. Indokoltnak láttuk ezért e tanulmány közreadását, bár annak egyik-másik szempontjával nem értünk egyet. Külön is hangsúlyozzuk, hogy a fedezeti elv alkalmazása a mi jogunkban csak egy ideiglenes állapotot teremt, mely semmiféle tekintetben sem akar a vételár végleges felosztásának és a hitelező egyéb jogainak prejudíkálni. Behozatalának talán egyedüli oka az volt, hogy rangsorban reménytelen helyen álló hitelezők által nyakra-főre kért és az előző hitelező, valamint a tulajdonos megzsarolását célzó árverési kérések hihetetlen módon felszaporodtak, anélkül, 'hogy más eredményhez vezettek volna, mint hogy az érdekelteket nyugtalanították és oknélküli költségeket okoztak. (V. ö. IV. alatti végén mondottakat.) Szerk.