Polgári jog, 1937 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 2. szám - A védett ingatlanok teherhatárának helyesbítése a gyakorlatban

•*8 tudnia kellett. Az elkobzást akkor is el lehet rendelni, ha a bűnvádi eljárást a terhelt halála vagy más ok miatt megindítani vagy folytatni nem lehet. Ez az eljárás a rendelet értelmiében a budapesti kir. bünitető tör­vényszéknél szervezetit uzsora bíróság (1920, évii XV. t.-o. 9. §.) kizáró­lagos hatáskörébe és illetékessége alá tartozik. Ilyenkor az elkobzás alá eső értéknek megfelelő összeg fizetésére kötelezés iránt a kérel­met a kir. ügyészség terjeszti az uzsorabíróság elé. Az uzsorabíróság­ban szakférfiúiként bíráskodó ülnököt a MNB. részéről közöllt jegy­zékben felsorolt szakíérfiak közül kell meghívni. Az uzsorabíróság iá kérelem folytán ifőtárgyalásra tűz határna­pot és arra lehetőleg megidézi azokat is, akiknek az elkobzandó tár­gyakra esetleges igényük van, vagy akikkel szemben 'fizetési kötele­zettségeket kell megállapítani. Ezek a vádlottat iilllető jogokat gyako­rolják és a főtárgyalásra maguk helyett ügyvédet is küldhetnek, meg nem jelenésük vagy képviseLtetésük hiánya az eljárásit és ítélet ho­zást nem akadályozza. Ha ismeretlen az a személy, akinek az elkobzandó tárgyra igénye van, részére hivatalból védőit kell kinevezni és a főtárgyalásra ezt kell megidézni, ugyanez az eljárás akkor ha az ilyen ismert személy, vagy az, akivel szemben fizetési kötelezettséget kell megálllapítani, isme­retlen helyen tartózkodik, A főtárgyalás a Bp, továbbá az uzsorabírósági eljárásra vonat­kozó szabályok szerint megy végbe. A főtárgyaiásom a pénzügyminisz­ter megbízottja szakkérdésben felszólalhat és a tanukhoz és szakértők­höz közvetlenül intézhet kérdéseket. Az ítélet csak az elkobzás, illetőleg a fizetési kötelezettség meg­állapításának kérdésére és a költségek megállapítására szorítkozik. Az ítélet ellen fellebbezésnek van helye a kir. ítélőtáblához, melynek határoza/ta végérvényes. Meggondolva azt, hogy valamely jogutódnak vagyoni érdiekét érintheti az, hogy kártérítési kötelezettségének jogalapja a jogelőd ré­széről föltételezett (mert el nem bírált) bűncselekmény, mely ellen sem a jogelőd (mert meghalt), sem a jogütód (mert ügyismerete nincs), védekezni nem képes, a rendeletben közölt szabályok hiányosságát, csupán a kialakulandó bírói gyakorlat egyensúlyozó készségébe ve­tett hittel lelhet pótolni. Magyar—cseh áruegyezmény. 1937. január 1-től kezdve a cseh­szlovák áruimportbóil származó követelések kiegyenlítése a csehszlo­vák utazási és menitjegyirodák által a Magyarországba irányuló utas­forgalomban kiszolgáltatásna kerülő utazási pengőosekkek fedezésével történik. Az 1936. év folyamán Csehszlovákiába exportált könyvek, folyóiratok és már irodalmi termékek ellenértéke azonban 1937. évi május hó l-ig az eddigi módon számolhatók el, azaz a Bőhmische Escompte Bank und Credit Anstaltnál vezetett ,,Bücherkonitó"-ra befolyt összegek 50%-a eddig a fenti időponttig függőszámlára fi-

Next

/
Thumbnails
Contents