Polgári jog, 1936 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 2. szám - G. Marton: Obligations de resultat et obligations de moyens. Paris. Líbrairie du Recueil Sírey [Könyvismertetés]

139 e részben megkívánhatja a törvény a felbontást kérőtől mint garanciát annak igazolását, hogy a különélés már pld. legalább egy éve tart, mert az ily hosszú különélés már erős índicium a feldúl tság mellett és annak is kellő fokmérője, hogy az életközösség helyreállítása már alig remélhető. Megkívánhatja továbbá a házasságból származóit gyermekek tartásának és kellő elhelyezésének biztosítását stb. és egyéb objektív garanciáikat. Előadásált azzal fejezte be, hogy nézete szerint sokkal életszerűbb, tehát igazságosabb és megnyugtatóbb volna, a köz- és magánérdeket is jobban szolgálná a házassági bontó jognak ilyenformán vétkességre és fe'ldultságra felépített, tehát ú. n. vegyes rendszere, amely tulaj donképen nem is más, mint a Ht. rendszerének továgggondolása és az élet exigenciái szerint való továbbfejlesztése. Az előadáshoz dr. Nizsalovszky Endre egyetemi tanár, dr. Reitzer Béla, dr. Wagner György és ifj. dr. Szigeti László és az elnöklő dr. Beck Salamon ügyvédek szóltak hozzá. Marton: Oblígatíons de resultaí et oblígatíons de moyens. Paris. Líbrairíe du Recueíl Sírey. Marton Géza, a debreceni egyetem kitűnő professzora egy nagy vonalú essayvel jelentkezik a francia könyvpiacon. Az első benyomás: friss és üde a francia stylus. Egyszerű mondatok, világos kifejezések. Romae-Romano vivitur more. A német jogtudomány emlőin nevelődtünk mindannyian, mai magyar jogászok, és a németektől nemcsak a jót, tartalmilag helyeset vettük át, hanem a német jogászi stílus is reánk nehezedett a mondatkolosszusok nyűgével és a hosszú lélegzetű gondolatfűzés minden terhével. Marton tanulmányának stílusa: kecses és könnyed, plédig gondolati súlya a jog alapvető elméleti problémáit görgeti. A született francia bizonyára rá fog akadni egy-egy nyelvi tökéletlenségre — a magyar olvasót — aki az írás formáit is szereti — elbájolja a stílus teljes egyszerűsége, könnyedsége. A tanulmány lényege: minden kötelem: eredmény kötelem. A kötelezettség ereje nem merül ki abban, hogy a kötelezettet reászorítja a mindenkor szóbanforgó magatartásra, erőkifejtésre, hanem a mindenkor szem előtt tartott eredmény létesítésére. Az egységes kötelemnek mesterkélt kettőbeosztása, ha a kötelezettség tartalmát a kifejtendő tevékenységre korlátoljuk, és a még sem elhanyagolható eredmény létesítését egy külön garanciális kötelezettség 'feltevésével próbáljuk megalapozni. Amit eszközkötelemnek tartunk, az is valójában eredménykötelem, amelynek célja: részeredmény elérése. A társadalmi munkamegosztás mindenkit reá szorít mások igénybevételére, jogi nyelven, a másokkal való ügyletkötésre és ez a mechanizmus csak akkor működhetik a kívánatos biztonsággal, ha megkapjuk nemIRODALOM.