Polgári jog, 1936 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 1. szám - Moratóriumból kibontakozás felé

8 jókat. Ezért most nem lehet a R.-ben megállapított fizetési rendszer egyszerű törlésével az 1931. évi alapra visszatérni s aligha lehet a védettség körét is lényegesebben tágítani. El kell tehát szenvedni, mint Németországban, Lengyelországban és a balkáni államokban a helyzet bonyolultságának megfelelő pénzügyi elgondolás következményeit. Meg kell alkotni azokat a további rendeleteket is, amelyek a II. R.-ben foglalt elgondolás szerint a normális jogállapothoz visszavezethetnek. Azonban ha újabb rendeletekre szükség lesz is, ezektől az ismertetett tanulságok alapján nem lehet várni a R. és II. R.-ben megállapított alapelvek lényeges módosítását. Abban, hogy a gazdarendeletek — kivált az 1934. évben — igen elszaporodtak, nagy része volt annak a politikai közvéleménynek, amely hónapról-hónapra újabb rendeleteket óhajtott és általánosabb szükség vagy lehetőség hijján itt-ott viszonylag kisjelentőségü, csekély körre kiható rendelkezéseket is kierőszakolt inkább csak azért, hogy az érdekeltekben az állandó állami gondoskodás érzését fenntartsa. Helyesen nevezi György Ernő ezt az állapotot kuruzslásnak,5) amelyet azonban nálunk nem az orvos ajánl, hanem a beteg szervezet erőszakolt ki. A gazdarendeletek célja nem gyámkodás, hanem ellenkezőleg a beavatkozásnak mielőbbi megszüntetése — egyfelől az adósnak szabályszerű kötelességteljesítésre és a hitelezőnek méltányosságra szoktatása útján, másfelől pedig egyes követelések végleges rendezése által. Ha a védelemre szorultság és az állami gyámkodás titáni vágy a közönség körében alábbhagy, önként kevesbedni fog a gyámkodó intézkedések száma. A gazdarendeletek lényegét némelyek a követelések behajtásának korlátozásában, sőt moratóriumban látják. Pedig e rendeletek egymásra következésének gondos vizsgálata alapján megállapítható, hogy a rendkivüli események következtében kikényszerített végrehajtási halasztás fokozatos megszüntetésére törekesznek. Egyes árverési cselekmények elhalasztása nem ismeretlen rendes jogunkban sem, bizonyos eljárási cselekményeknek (pl. előterjesztésnek, íeMolyamodásnak) halasztó hatálya van, a végrehajtási halasztás 'hatályát az 1912: LIV. t.-c. 41. §-a részletesen körülírta, halasztó hatálya van a csődnyitásnak (1881: XVII. t.-c. 12. §.), a csődönkivüli kényszeregyességi eljárás megindításának (1410/1926. M. E. 21. §.) stb. A földteherrendezésről szóló 1931: VIII. t.-c. 9. §-a sem kivánt egyebet, mint hogy a teherrendezési tárgyalásnak előreláthatólag 3 hónapon belül lebonyolítása közben a rendezés alá vont vagyon árverés által meg ne zavartassék. Ámde a rendkivüli válságos események következtében a teherrendezést a tervezett időre lebonyolítani nem lelhetett s az ideiglenesnek tervezett halasztás 5) A válságjog kialakulása. Polgári Jog köt. 18. f.