Polgári jog, 1936 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 10. szám - Pénzügyjogi kötelem

720 németeknél 'használatost, a jogviszony létének ezideig tudomásom szerint tagadója nem volt. Az a körülmény tehát, hogy a közjog terrénumán is vannak jogviszonyok, nem szorul védelemre. Más kérdés azonban a közjogi jogviszonyok minősítése, illetőleg in concreto, a pénzügyi jogi jogviszonyok részben ikötelmi tartalma. Könyvem tagadásba veszi azt, hogy az adóalany és a közület jogviszonya merőben közigazgatási jellegű, amint azt Exner kivételével a pénzügyi tankönyvírók állítják, hanem velük és Exnerrel szemben is azt állapítja meg, hogy ez a jogviszony az adóterhet létesítő jogtételek anyagi jogi szabályainak nagyrészében kötelmet tartalmaz. Zerkovitz azzal az instrukcióval igyekszik meggyőzni, hogy ,,a kötelem fogalma alatt másít értünk, mint kötelezettség alatt", mert ,,az adózó személy állhat az adóztató hatalommal kötelezettségi viszonyban, de nem állihat kötelmi viszonyban". Ebben a két idézetben három tartalmi elem búvik meg: 1. a közjogok területén a kötelem életlehetőségének merev tagadása, 2. az az immanens állítás, hogy én a kötelezettség és a kötelem fogalmait konfundálom és végül 3. annak bebizonyítása, hogy ezt a fogalmi konfúziót maga a bírálat követi el. A kötelezettség és kötelem értelmének egymástól lényegesen elütő volta nem lehet kétséges,, de a recenzió a közöttük fennálló különbség felöl nem szolgál felvilágosítással, holott ezzel nem fukarkodnék, nyilván rájönne a vitatott kérdés nyitjára, s ezzel a tartott álláspont labilis voltára is. A „kötelezettség" nem jogi fogalom, legfeljebb minősítő jelzővel lehet az. Van írott és íratlan kötelezettség. Van erkölcsi, emberbaráti, társadalmi, rokoni, szociális, állampolgári kötelezettség. A gemttemanlike magatartás is kötelezettség, a jó modor és az udvariasság is az, valamint az is, hogy a narancshéjat az uccán el ne szórjam. Látnivaló, hogy a kötelezettségek rendkívül kiterjedtek. A kötelmek is kötelezettségek, de a kötelezettség éknek nem mindegyike egyszersmind kötelem is. A kötelem tehát a kötelezettségnél szűkebb fogalom és emezzel szemben jogi szabályozottságot jelent. Megközelítjük tehát a kötelem fogalmának definícióját azzal a megállapítással, hogy a kötelmek jogilag szabályozott kötelezettségek. De vájjon minden jogszabállyal rendezett kötelezettség kötelem-e? A fővárosnak egymást keresztező főútvonalain csak „derékszögben" mehetünk át, gyermekeinkre vonatkozólag tankötelezettség áll fenn, katonáskodnunk kell és adósságainkat, sajnos, vissza kell fizetnünk. Egyesületi tagságunk folytán tagsági díjat kell fizetnünk, feleségünk mellett ki kell tartanunk, ha ipart akarunk űzni, ipar jogosítványt kell szereznünk, ha közigazgatási hatóságokhoz folyamodunk, bélyegkötelezettségünk támad. A közintézményekkel és magánosokkal szemben rendkívül sokrétű jogi keretekbe szorított kötelezettségünk van, ezek részben negatívek is>, pld. általában a büntető j ogban gyökeredzők. Hogy ezek közül melyek kötelmi természetűek, erre nézve már a magánjogi tankönyvek is pontos felvilágosítást adnak akkor, amikor a kötelmek egyik lényeges fo-