Polgári jog, 1936 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 10. szám - Műszaki haladás és jogfejlődés

711 ÜGYVÉDSÉG-JOGÉLET. A Magyar Jogászegylet Grosschmid előadása. Grosschmid Béni születésnapján, november 9-én a Jogászegylet mult évi határozata értelmében ez évben is megrendezte az idei Grosschmid-ciklus első előadását. Az előadói székben dr. Almási Antal — Grosschmid egyik közismerten legkiválóbb tanítványa — tartott előadást „Grosschmid és a családjog" címen. Az előadást a Magyar Jogászegyleti Értekezések teljes terjedelmében fogja közölni és ehelyütt csak azt a feszült érdeklődést emeljük ki, mellyel a megjelent díszes közönség az előadó fejtegetéseit hallgatta. Az előadás estéjén az ünnepi vacsorán dr. Vladár Gábor tartotta a serlegbeszédet, amelyet lapunk vezetőcikkeiként közlünk. A Grosschmid-család megjelent tagjait intim hangulatú beszédben dr. Nagy Emil köszöntötte fel, Úgy az előadás, mint a serlegbeszéd méltán szolgálta azt a kitűzött célt, hogy Groisschmidnak a jogéletben való jelentősége a köztudatban még fokozottabban kimélyíttessék. Az Ügyvédek Reformszövetségc nagyszabású banketton ünnepelte három újonnan megválasztott dísztagját: dr. Nyulászi Jánost, lapunk főszerkesztőjét, dr. Káinoki Bedő Sándort, valamint dr. Beck Salamont. A vacsora befejeztével jobbnál-jobb szónoklatok köszöntötték az ünnep eliteket; a közgazdasági, valamint jogászi élet kitűnőségei méltatták érdemeiket és tolmácsolták kartársaik szeretetét és különös nagyrabecsülését. A mindenképen emlékezetes szép ünnepséget a három ünnepelt férfiú meghatott és emelkedett gondolatokkal ékes válasza fejezte be. )x Műszaki haladás és jogfejlődés. A Magyar Jogász Egylet civiljogi szemináriumában Polgár Győző tartott előadást. Az előadó gondolatmenete : A szükségletek kielégítésére és a védekezésre irányuló műszaki tevékenységet a legrégibb időkben és a legprimitívebb népeknél is nyomon követte e tevékenység zavartalan rendjének biztosítását célzó jogi szabályozás. A történelmi ókorban már hatalmas technikai alkoitások és jogrendszerek keletkeztek. Mivel az ókorban más kiadós energiaforrást, mint az emberi munkaerőt a technika nem ismert, ezért fejlődött ki, mint a műszaki fejlettség akkori fokának megfelelő külön jogintézmény, az emberre vonatkozó dologi jog: a rabszolgaság. Mivel a műszaki haladás tempója minidig gyorsabb, mint a jogfejlődésé, ezért késett a rabszolgaság megszüntétére a legújabb korig. A technika fejlődése volt az egyéni szabadság kovásza a középkorban. Ez segítette ki az iparosokat a földesúr joghatósága alól és szervezte meg őket a céheikben, amelyeknek gazdasági célja majdnem ugyanaz volt, mint a kartelkké. Megvalósították a numerus clausust az iparban. Később azonban anyagi érdekből akadályozták a technika fejlődését. A kegyelemdöfést a céheknek a gőzgép feltalálása adta meg. De a jog konzervatizmusa nálunk csak 1872-ben szüntette meg őket.