Polgári jog, 1936 (12. évfolyam, 1-10. szám)
1936 / 10. szám - Külföldi valutaváltozások és a magyar váltóadósok
704 Felmerül a kérdés, megillet-e az ilyen sorozás által sérelmet szenvedett jelzálogos hitelezőket az egyetemlegesen bekebelezett illeték többi ingatlan tulajdonosával szemben a megtérítési jog és ha igen, milyen rangsorban. A jelzálogtörvénynek a jelzálogjogok egyetemlegességével és a belső jelzálogjoggal kapcsolatos konstrukciója módot kellene, hogy nyújtson ezen méltányos és igazságos hitelezői érdek megvédésére. A bírói gyakorlat azonban ez idő szerint nem mutat hajlandóságot ezen jognak ilyen értelmű gyakorlati alkalmazására. Gyakran vitássá tett kérdésre ad végül feleletet a 8900/1934. M. E. rendelet 1. §-ának 8. bekezdése, amely szerint „haszonélvezeti szolgalom" megszerzésével kapcsolatban e címen kirótt illeték az ingatlan vételárának felosztásánál nem képez előnyösen sorozható illetéket. Az ez alapon kiszabott illeték csak a "haszonélvezetet terheli, csak a szolgalomra való bejegyzés által biztosítható és csak a szolgalomra vezetett végrehajtás útján érvényesíthető. Az ingatlant közvetlenül terhelő illetékek előnyös rangsorozatí helyzete nagyon sok és nehezen megoldható problémát vet fel az ingatlanok szabadkézből való értékesítése esetén is. Gyakran adás-vételek hiúsulnak meg éppen a most kifejtett problémákkal, különösen pedig az illetékkel egyetemlegesen megterhelt ingatlanok, vagy ingatlanjutalékok értékesítésére vonatkozó szándékkal összefüggően. Az idevonatkozó pénzügyi szabályok túlságosan merevek és nem simulnak a mindennapi élet követelményeihez. E téren nagyon sok feladat vár megoldásra, melyeket a készülő új H. Ö. hivatva volna megoldani. Dr. Árvay Nándor debreceni ügyvéd. Külföldi valutaváltozások és a magyar váltóadósok. A belföldi adósok nagymennyiségű olyan idegen pénzzel tartoznak a külföldnek, mely pénznemek a legutóbbi időben értékcsökkenést szenvedtek. Tudvalévő, hogy egyebek közt különösen a svájci frank, hollandi forint és francia frank tartozások várnak visszafizetésre. A tartozások nagy része népszövetségi kölcsön, kincstári jegy, állami és egyéb kötelezvény, záloglevél kölcsön, de a pénzintézetek és vállalatok rövidlejáratú kölcsönei is tetemes mennyiséget jelentenek. A rövidlejáratú kölcsönök nagy része váltókölcsön, amit pénzintézeteken keresztül vállaltak a belföldi adósok. így felmerül az a kérdés, hogy hogyan történjék a váltók meghoszszabbítása, ha magyar adósnak svájci frankban, hollandi forintban, olasz lírában vagy francia frankban vállalt váltóbeli kötelezettségéről van szó. A hitelező ugyanis ugyanarra az összegre