Polgári jog, 1936 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 10. szám - Közterhek kiváltságos kielégítése és biztosítása

702 „egy illetéket" illet meg. A többi felszámított és az ingatlant közvetlenül terhelő illeték a Kincstár kívánsága szerint, vagy a bekebelezés, vagy az alapügylet bejegyzésének rangsorában nyer­het kielégítést. Az előnyösen sorozható illetékek járulékai tekintetében is útmutatást ad a rendelet 1. §-ának 6. bekezdése. Eszerint tör­vényes elsőbbség csak az illetéket és kamatát illeti meg. Nem sorozható azonban kedvezményes rangsorban sem a behajtási illeték, sem az avval járó bírság, amint az a 341. számú E. H. ban is kifejezésre jut. Sokszor ad vitára okot annak a 'kérdésnek az eldöntése is, hogy milyen időből keletkező illeték s milyen feltételek mellett sorozható előnyösen? Az illeték keletkezésének kezdőpontját a rendelet 1. §-ának 3. bekezdése határozza meg. Eszerint ,,a hagyatéknak vagy jog­ügyletnek illetékkiszabás végett való bejelentésével, haszonélve­zettel terhelt öröklés, valamint felfüggesztő feltételtől függő, vagy kezdő időpontok között tulajdonszerzés esetében pedig ak­kor kezdődik, amikor a pénzügyi hatóság a haszonélvezet meg­szűnéséről, a feltétel teljesüléséről, vagy az időpont bekövetke­zéséről, tudomást szerez", nem pedig a fizetési meghagyás kéz­besítése, vagy annak jogerőre emelkedése a kezdőnap, mint ahogy a kincstár gyakran vitatja. Az említett időponttól számítva, az illeték és kamatai két évig előnyös sorozást élveznek telekkönyvi bekebelezés nél­kül is, Ez a rangsorozati elsőbbség időbeli korlátozás nélkül fennmarad, ha e két évi határidőn belül az illeték jelzálogi biz­tosítása is megtörténik. (A rendelet által hatályon kívül helye­zett 1920. évi XXXIV. t.-c. 23. §-a szerint a két éven belül be­kebelezett illeték is csak öt évig tartotta meg előnyösségét a fentebb jelzett időpontoktól kezdődően.) Az ingatlant terhelő illeték az elévülési időn belül, a két évi határidő eltelte után is, bekebelezhető, de ebben az esetben már csak a jelzálogjog rangsorában elégíthető ki. Sőt ha az in­gatlan tulajdonában az illeték esedékessé válta után változás állott be és a pénzügyi hatóság a tulajdonváltozás alkalmával írásban kiadta (K. K. H. Ö. 88. §-ának 2 bekezdése alapján), hogy az ingatlant illeték nem terheli, akkor, ha utólag rá is jön arra, hogy van fentálló illeték, úgy ennek biztosítására már jelzálogjogi biztosítás sem kérhető. A rendelet életbeléptetése előtt az említett illetéket harma­dik ióh iszemű szerzőtől csupán akkor lehetett követelni, ha ez a jogügylet bemutatásától számított két év alatt telekkönyvileg biztosíttatott. (J. E. 17. és E. H. 711.) Ma hiába jóhiszemű az ingatlanszerző harmadik, ez nem mentesíti a dologi kötelezett­ség alól, hanem szüksége van a pénzügyi hatóságok által írás­ban kiadott bizonyítványra is. A Közigazgatási Bíróság gyakor­lata értelmében ezt nem pótolhatja az sem, hogy ha bizonyítást nyer, hogy a jóhiszemű vevő a pénzügyi hatóságoktól illeték fenn nem állásáról kapott megnyugtató szóbeli felvilágosítást. Viszont a csupán dologi biztosítékot nyújtó ingatlan csak akkor

Next

/
Thumbnails
Contents