Polgári jog, 1936 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 9. szám - A részvényes megtámadási joga, különös tekintettel az utóbbi évek bírói gyakorlatára

608 támadott határozathoz kifejezetten vagy hallgatagon hozzájárult, nem léphet fel a társaság ellen. (C. 888/1896., Gr. XIII. 611. stb.) Csak megerősíti az eddigi gyakorlatot a Curia P. IV. 8690/1929. számú határozata (H. T. XI. 10. 1930. február) mely szerint A felperes részvényesi minőségének a per folyamata alatt bekövetkezett megszűnte folytán, a K. T. 174. §-a az állandó bírói gyakorlat értelmében, amely szerint a részvényesi minőségnek nemcsak a kereset megindításakor, hanem a per egész tartama alatt fenn kell forognia, nem sért jogszabályt a fellebbezési bíróságnak az a döntése, amellyel a felperest a Kt. 174. §-ára alapított közgyűlési határozatok megsemmisítésére irányuló keresetével, kereseti jog hiányában elutasítja.", majd pedig a Curia 1932. október 12-én hozott P. IV. 1049/1932. számú határozata (H. D. 1933. XXVI. 3.), A részvénytársaság és szövetkezeti közgyűlés oly határozatait, amelyeket maga is indítványozott, megszavazott, vagy újabb ténykedéseível elfogadott a részvényes, a szövetkezeti tag az állandó bírói gyakorlatban kialakult jogszabálynak megfelelően meg nem támadhatja", továbbá a Curia 1933. február 16-án hozott P. IV. 2684/1931. számú határozata (J. H. 1933. április 9. 351.). . . . ,,Az állandó bírói gyakorlat értelmében a törvénnyel vagy alapszabállyal ellenkező közgyűlési határozat megsemmisítését csak az a szövetkezeti tag szorgalmazhatja, aki közgyűlésen nem volt jelen, vagy ha jelen volt is, a hozott határozathoz hozzá nem járult. . . ." A részvényesi minőséget eddig a felperesnek csupán az alperes kifogására kellett igazolni. A Curia P. IV. 2915/1935. sz. határozata szerint azonban felperes a részvényesi minőségét már a keresetben tartozik kimutatni: „Az állandóan követett bírói gyakorlat értelmében a K. T. 174. §-a alapján közgyűlési határozatot perrel megtámadni csak annak igazolása mellett lehet, hogy a megtámadó fél a kereset megindításakor és a per folyama alatt részvényes. Ehhezképest a részvényesi minőséget a közgyűlési határozat hatálytalanítása iránt keresettel fellépő felperes már a keresetben tartozik kimutatni és ennek hiányát a fellebbezési eljárás során annál kevésbbé pótolhatja, mert a K. T. 174. §-ában kereset indítására megállapított jogvesztő határidő meg nem engedett meghosszabbítására vezetne." E 'határozat ugyan nem említi, hogy a részvényesi minőségnek a közgyűlés idején is fenn kell forogni, de a már említett bírói gyakorlatból kitűnik s amint Dr. Szentirmay a H. T. XVII. márciusi számában adott, magyarázata mondja, a megtámadó jog fogalmi mibenlétéből is következik, „hogy a részvényesi minőség nem csak abban a te-