Polgári jog, 1936 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 9. szám - A hűtlen elhagyás mint relatív bontóok

599 gyás), amelyre nézve feltétlen és időbelileg korlátlan megbocsátási kötelesség áll fenn. Ez az eredmény azonban a H. T. rendszerétől teljesen idegen; megbocsátási kötelességet ugyanis sem a törvényszöveg, sem az indokolás nem ismer. Sőt a 77. §. indokolásából8) kitűnik, hogy dogmatikailag a 77. §-ban szabályozott határidők sem statuálnak ,,megbocsátási kötelességet"; e határidők és a velük kapcsolatos visszahívási kényszer — a törvény rendszerében — csupán azt fejezik ki, hogy 6 hónapig, illetőleg — távollét esetében — 1 évig a puszta elhagyásból animus matrimonii dirimendi (tehát a vétkességhez szükséges szándék) nem vélelmezhető.9) b) Ha már most a kérdést — mellőzve az I. B.-nak a törvény szellemével és a törvény egészének rendszerével ellentétes, éppen ezért autentica interpretatioként el nem fogadható10) (indokolását — tisztán a törvényszöveg alapján vizsgál juk,10a) ügy nézetem szerint a 76—78. §-ok kivételkénti felhívását a 80. §. a) pontjában csak ügy értelmezhetjük, hogy a felhívott törvényszakaszokban foglalt minősített tényállások tekintetében a bíró a törvényi minősítéshez (abszolút bontóok) kötve van és a 76—78. §-ok összes tényálláselemeinek bebizonyítottsága esetében a tényállást nem minősítheti le11) oly értelemben, hogy az objektív tényállás mellett még a szubjektív tényállás (feldultság) fennforgásától is függővé teszi a bontást. A 80. §. a) pontja szövegének ez a — nézetem szerint az abszolút bontóokok tanával szoros összhangban álló — szemlélete tehát arra a következtetésre vezet, hogy a 76—78. §-ok felhivása nem in favorem matrimonii értelmezendő,1-) hanem ellenkezőleg: a miH) ,,A 6 havi (az eredeti javaslatban: 1 évi) határidőnek célja az, hogy a komoly és elhatározott animus matrimonii dirimendi bizonyossá váljék, mert a házasság fentartásának érdeke követeli, hogy a feleknek idő engedtessék elhatározásuk következményeinek szenvedélyektől ment higgadt megfontolására." 9) A 727. E. H. ismer ugyan olyan kötelességszegéseket, melyeket a másik házasfél ,,az élet felfogása szerint megbocsátani tartozik"; azonban a határozat gondolatmenetéből világos, hogy itt sincs müértelemben vett „megbocsátási kötelesség"-ről szó, hanem csupán arról, hogy vannak olyan enyhébb kötelességszegések, amelyek az élet felfogása szerint nem elég súlyosak ahhoz, hogy bontóokul szolgáljanak. (A 80. §. a) pontjában a súlyosság tényálladéiki elem). 10) Indokolás és törvényszöveg incongruentiájára a H. T. anyagában más példa is van: a 77. §. indokolása szerint . a komoly szándékú visszatérésnek az elsőbírói felbontó ítélet meghozataláig helyet kell engedni", míg a törvényszöveg szerint ennek csupán a visszahivó határozatban megszabott határidő alatt van helye. 10a) A cikkíró úr 1929. évi, fentebb hivatkozott tanulmányából (69. 1.) idézem e szép szavakat: „A törvényszöveg a bíró kezében — az indokoktól elszakadva — az életet szolgálja". J1) Analóg fogalmak a büntetőjogban: bűntett — vétség — correctioralisatío. 12) Aminthogy a favor matrimonii nem is a H. T. bontási szakaszainak, hanem a Pp. XI. címének és különösen a bizonyítási szakaszoknak jellegzetessége. (L. Ballá Ignác találó fejtegetéseit a Meszlény-emlékkönyvben megjelent ,.Házasságbontó jogunk reformja" c. dolgozatában; 50—51. 1.)