Polgári jog, 1936 (12. évfolyam, 1-10. szám)
1936 / 9. szám - K. f. e.
595 barátnője lenni. Ez a felszólítás már magában véve alkalmas volt a felperesben annak a gondolatnak a felkeltésére, hogy a művezető őt elbocsájtatja, ha kívánságának nem tesz eleget és az ebből eredő félelem oly lelki hatás kiváltására alkalmas, amely a lelki kényszer fogalmát kimeríti. A csábítás címén való kártérítés megítélésének nem akadálya, hogy a felperes a viszonyt éveken át folytatta az alperessel, amikor már tudta, hogy az alperes nős, mert felperes a viszony folytatásába is a függőségi viszony hatása alatt határozta el magát és így felperes tisztességét nem vesztette el. Végül nem lehet a felperes feslettségére és züllöttségére következtetni abból sem, hogy a ielperest egy alkalommal a gyár fürdőszobájában, ruha nélkül, bezárkózva találták egy férfival. Ezért a P. ILI. 5033/1935. sz. ítélet 8O0 P erkölcsi kártérítést ítélt meg a felperesnek. Ehhez az ítélethez szó fér. A függő helyzet kihasználásának megállapításához külön tényállásbeli elemek szükségesek; nem elegendő ahhoz az adott perbeli felperesnek esetleg indokolatlan félelme attól, hogy állását elveszíti; az sem okolható meg, miért kell a feslettség megállapításához többrendbeli, az ítéletben leírt esetnek fennforognia. A kiadó ellen bűncselekmény hijján a St. 39. §-a szerint fennálló kártérítési igény feltételezi, hogy a kiadó maga, vagy annak oly szerve vagy alkalmazottja, akiért a kiadó felel, a közlés körül oly jogellenes magatartást tanúsít, amely az általános magánjog szabálya szerint kártérítési kötelezettséget von maga után. Valótlan tartalmú közlemények sajtó útján való közzététele önmagában véve ily jogellenes magatartásnak nem tekinthető. (P. VI. 5736/1935.) Az állami és törvényhatósági tisztviselők kártérítési felelősségének megállapításához nem elegendő, hogy az eljárás szabálytalan — az adott esetben tehát, hogy gyógyszertár áthelyezésének engedélyezése a vonatkozó szabályok megsértésével történt és sérelmes valamely másik gyógyszerészre nézve —, hanem előfeltétel az is, hogy a törvényes rendelkezések megsértése vétkes kötelességszegéssel rosszhiszeműen történjék. (P. VI. 5668/1935.) Valamely jogszabály hibás értelmezése vagy téves alkalmazása az eljáró tisztviselő vétkességét és kártérítési felelősségét nem állapítja meg. (P. VI. 388/1936.) Vélelem az, hogy a gépkocsi üzembentartója ugyanaz, mint akinek nevére a forgalmi engedély szól, ezzel a vélelemmel szemben azonban ellenbizonyításnak van helye. (P. I. 541/1936.) Ugyanily vélelmet állapít meg az üzembentartás tekintetében a bérgépkocsíüzem iparengedélye; ha e vélelemmel szemben igazolva van az, hogy az iparengedélyben szereplő jogosulton kívül csendes társ is van, úgy ez a csendes társ is felelős, mert az 1930: V. t.-c. 115. §-ának az a szabálya, hogy a csendes társ