Polgári jog, 1936 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 9. szám - K. f. e.

595 barátnője lenni. Ez a felszólítás már magában véve alkalmas volt a felperesben annak a gondolatnak a felkeltésére, hogy a művezető őt elbocsájtatja, ha kívánságának nem tesz eleget és az ebből eredő félelem oly lelki hatás kiváltására alkalmas, amely a lelki kényszer fogalmát kimeríti. A csábítás címén való kártérítés megítélésének nem akadálya, hogy a felperes a vi­szonyt éveken át folytatta az alperessel, amikor már tudta, hogy az alperes nős, mert felperes a viszony folytatásába is a függőségi viszony hatása alatt határozta el magát és így fel­peres tisztességét nem vesztette el. Végül nem lehet a felperes feslettségére és züllöttségére következtetni abból sem, hogy a ielperest egy alkalommal a gyár fürdőszobájában, ruha nélkül, bezárkózva találták egy férfival. Ezért a P. ILI. 5033/1935. sz. ítélet 8O0 P erkölcsi kártérítést ítélt meg a felperesnek. Ehhez az ítélethez szó fér. A függő helyzet kihasználásának megálla­pításához külön tényállásbeli elemek szükségesek; nem elegendő ahhoz az adott perbeli felperesnek esetleg indokolatlan félelme attól, hogy állását elveszíti; az sem okolható meg, miért kell a feslettség megállapításához többrendbeli, az ítéletben leírt esetnek fennforognia. A kiadó ellen bűncselekmény hijján a St. 39. §-a szerint fennálló kártérítési igény feltételezi, hogy a kiadó maga, vagy annak oly szerve vagy alkalmazottja, akiért a kiadó felel, a köz­lés körül oly jogellenes magatartást tanúsít, amely az általános magánjog szabálya szerint kártérítési kötelezettséget von maga után. Valótlan tartalmú közlemények sajtó útján való közzé­tétele önmagában véve ily jogellenes magatartásnak nem tekint­hető. (P. VI. 5736/1935.) Az állami és törvényhatósági tisztviselők kártérítési fele­lősségének megállapításához nem elegendő, hogy az eljárás szabálytalan — az adott esetben tehát, hogy gyógyszertár át­helyezésének engedélyezése a vonatkozó szabályok megsértésé­vel történt és sérelmes valamely másik gyógyszerészre nézve —, hanem előfeltétel az is, hogy a törvényes rendelkezések meg­sértése vétkes kötelességszegéssel rosszhiszeműen történjék. (P. VI. 5668/1935.) Valamely jogszabály hibás értelmezése vagy té­ves alkalmazása az eljáró tisztviselő vétkességét és kártérítési felelősségét nem állapítja meg. (P. VI. 388/1936.) Vélelem az, hogy a gépkocsi üzembentartója ugyanaz, mint akinek nevére a forgalmi engedély szól, ezzel a vélelemmel szemben azonban ellenbizonyításnak van helye. (P. I. 541/1936.) Ugyanily vélelmet állapít meg az üzembentartás tekintetében a bérgépkocsíüzem iparengedélye; ha e vélelemmel szemben iga­zolva van az, hogy az iparengedélyben szereplő jogosulton kí­vül csendes társ is van, úgy ez a csendes társ is felelős, mert az 1930: V. t.-c. 115. §-ának az a szabálya, hogy a csendes társ

Next

/
Thumbnails
Contents